Századok – 2017
2017 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Bollók Ádám: A De administrando imperio és keletkezésének kora az újabb kutatások tükrében
BOLLÓK ÁDÁM 1325 joggal gondol régóta arra a kutatás, hogy a két szöveg valamelyike a másikat másolta, vagy egy közös forrásból merítettek.179 A két részlet összehasonlítása nyomán a DAI időrendi elsőbbségét már Bury – majd nyomában Ševčenko és Zuckerman – is valószínűnek látta, utalva arra, hogy az előbbi mindennapi nyelvhasználatra jellemző szövegét a Theophanes Continuatus első négy könyvének szerzője az irodalmi nyelvnek jobban megfelelő szintre emelte.180 Ugyancsak ebbe az irány ba mutat Signes Codoñer megfigyelése, amely szerint a Šarkelről és Khersónról szóló részlet kiválóan illik a VII. Konstantin udvarában készült gyűjteményekhez (mint a DAI és a De thematibus ) összeállított, történeti és etimológiai érdeklődé sű jegyzetanyagok típusába.181 Valószínű tehát, hogy a Konstantin vállalkozásai (talán éppen a DAI ) számára dolgozó egyik jegyzetkészítő állíthatta össze részben Petrónas jelentése, részben a khersóni strategos kinevezésére vonatkozó informáci ók alapján a DAI 42 23–44. alatt fennmaradt iratot a 10. század középső évtizedeiben. Ez végül egyrészt bemásolásra került a DAI egyik nem túl szerencsésen meg választott helyére, másrészt pedig eljutott a Theophanes Continuatus III. könyvét készítő szerzőhöz, aki nyelvi javítások után beemelte azt saját művébe. A császári udvarban a különféle tematikájú összeállításokhoz készült kivonatok és jegyzetek minden bizonnyal elég sokféle utat járhattak be. A DAI 41 3–19. fejezeteként korunkra marad, Szvatopluk fiainak esetét és Morávia bukását (41 19–25. ) elbeszélő tudósítás például egy ismert Aesopus-mese parafrázisaként182 adja elő a morva uralkodó halála után az országában kialakult ellenségeskedést. A DAI -val ellentétben ráadásul a Morávia történetét közelebbről figyelő nyugat-európai források Szvatopluknak csak két fiáról tudnak,183 így egyáltalán nem lehetetlen, hogy a harmadik fiú az oktató célzatú történet kedvéért került az egyébként valós események visszhangjaként előadott Aesopus-parafrázisba. A fejezetet lezáró mondatok a magyarok támadásáról és Morávia végéről viszont egy olyan adatsort – s valószínűleg egy amögött álló feljegyzést – tükröznek, amelynek részleteit a 38 57–60. és a 40 32–34. fejezetbe is beszúrták a magyarok történetéről és területük leírásról szóló mondatokat kiegészítő magyarázó megjegyzésekként. 179 A két párhuzamos görög szöveget angol fordítással és magyarázattal hozza, valamint a korábbi véleményeket részletesen ismerteti Signes Codoñer, J.: The Emperor Theophilos i. m. 337–343.; Zuckerman, C.: On the Byzantine Dromon i. m. 92–97. 180 Bury, J. B.: The treatise i. m. 569–573.; Ševčenko, I.: Bíborbanszületett Konstantin i. m. 261.; Ševčenko, I.: Re-reading i. m. 190.; Zuckerman, C.: On the Byzantine Dromon i. m. 94. 181 Signes Codoñer, J.: The Emperor Theophilos i. m. 342. 182 Bíborbanszületett Konstantín: A birodalom kormányzása i. m. 338.; Gyula Moravcsik: Commentary to Cc. 37–42. In: Constantine Porphyrogenitus , De Adminsitrando Imperio. A Commentary i. m. 153. 183 Vö. pl. Lubomir E. Havlík: Svatopluk, Fürst des Großmährischen Reiches. Lexikon des Mittelalters VIII. München–Zürich 1997. 341.; Josef Žemlicka: Mojmír II., letzter Herrscher des Großmährischen Reiches. Lexikon des Mittelalters VI. München–Zürich 1993. 721.
