Századok – 2017
2017 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Bollók Ádám: A De administrando imperio és keletkezésének kora az újabb kutatások tükrében
A DE ADMINISTRANDO IMPERIO ÉS KELETKEZÉSÉNEK KORA AZ ÚJABB KUTATÁSOK TÜKRÉBEN 1300 részébe, legfeljebb csak találgathatunk.42 A mű teljes terjedelmének legnagyobb részét kitevő, sok helyen a szerkesztetlenség jeleit mutató harmadik szakasz szintén számos, jól elkülönülő egységet ölel fel. A 14–22., illetve a 25 56–85. fejezetek a muszlim hatalom terjeszkedését mutatják be; a 23–24. fejezetek az Ibériaifélszigetről szóló ókori forrásokból származó, kiválasztott információkat foglalják össze. A 25 1–55. fejezet a germán népek hódításairól számol be a Nyugatrómai Birodalom terültén, míg a 26. fejezet itáliai eseményekről ad számot. A harmadik szakasz végén (47–4821. ) szintén két, az előző fejezetekhez alig-alig kapcsolódó ki vonatot találunk, amelyek Ciprus történetébe engednek bepillantást, és amelyek így lényegüket tekintve sokkal szorosabban kapcsolódnak a mű negyedik, ugyancsak kevéssé szerkesztett részének mondanivalójához (a peloponnészoszi szlávokkal kapcsolatos különféle történetek gyűjteménye: 49–5062. fejezet; Kherson és a Krím: 53. fejezet stb.). A harmadik szakasz törzsét képező 27–46. fejezetek szintén négy további, jól elkülönülő részre tagolódnak: a 27–28. és 29 98–216. fejezetek Itália, a 29–36. fejezetek a Balkán nem bizánci uralom alatt álló térségei, a 37– 42. fejezetek a kelet-európai steppe és a Kárpát-medence, míg a 43–46. fejezetek a transzkaukázusi királyságok viszonyaiba és történetébe kínálnak betekintést. 43 Az már a DAI szerkezetének első, csak a főbb vonalakra koncentráló áttekin tése nyomán is okkal vethető fel, hogy a munka készítése során a szerkesztő(k) valószínűleg nem jutott(ak) el az eredetileg tervezett végcél eléréséig. Ennek ellenére a könyvhöz a gyűjteményen történő munkálatok befejezése idején, vagy azt nem sokkal megelőzően egy, a meglévő anyag tartalmához és szerkezetéhez nagyobbrészt igazodó előszó készült (P), amelynek megírásában VII. Konstantin is egyértelműen részt vett.44 Arról azonban, hogy az előszóval ellátott és ránk maradt forma mennyiben tér el tartalmában és összképében az előre eltervezett műtől, különféle elképzelések fogalmazódtak meg. A 20. század elején a DAI -t egyfajta, a Bizáncot körülvevő népek és politikai alakulatok bemutatását célzó műnek gondoló Bury látva e szerkesztési hiányosságokat, valamint azt a tényt, hogy a kor számos, bizánci szempontból is különösen fontos politikai alakulatát – így a kazárokat, a bolgárokat, vagy éppen az Alpoktól 42 Vö. Howard-Johnston, J.: The De administrando imperio i. m. 306., 312–313. (az első fejezetek szerkesztettségéről és a 9. fejezet beillesztésének lehetséges okáról); Jonathan Shepard: Information, Disin formation and Delay in Byzantine Diplomacy. Byzantinische Forschungen 10. (1985) 271–272.; Lásd még Signes Codoñer, J.: Los eslavos i. m. 127.; Kaldellis, A.: Ethnography i. m. 90. 43 Az itt bemutatott felosztás Howard-Johnston, J.: The De administrando imperio i. m.-vet követi, aki a 27–46. fejezeteket a DAI „történeti-diplomáciai magjaként” határozta meg. A korábbi kutatók a 13195 –48 21. fejezetekből kirajzolódó „ethnográfiai körképet” inkább egységes egészként kezelték. 44 Ševčenko és Howard-Johnston eddig idézett megállapításai mellett álljon itt még Signes Codoñer, J.: Los eslavos i. m. 118., Cyril Mango: Introduction. In: Chronographiae quae Theophanis Continuati nomine fertur liber quo Vita Basilii imperatoris amplectitur. Kiad. és ford. Ihor Ševčenko (Corpus Fontium Historiae Byzantinae 42.) Berlin 2011. 13*.
