Századok – 2017
2017 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Bollók Ádám: A De administrando imperio és keletkezésének kora az újabb kutatások tükrében
BOLLÓK ÁDÁM 1299 kutatással 38 – főként Claudia Sode azonos felosztásával 39 – egyetértésben a teljes könyvhöz tartozó előszó (Prooimion : P) és a munka további hét helyén található „köztes” „át- és bevezetői” (Sode kifejezésével élve Zwischenpro öme: 1 4–15. , 13 12–23. , 13195–200. , 30 2–5. , 43 2–6. , 46 166–169. , 48 22–27. )40 mellett négy nagyobb egységre bontva elemezte a DAI szövegét. E négy egység az előszóban a mű tartalmával kapcso latban említett négy nagyobb tematikával feleltethető meg. A P 14–17. alatt ígért elsőhöz a mű 116 –13 11. fejezetei tartoznak, amelyek a Birodalom északi határ vidékén élő népek (besenyők, magyarok, ruszok stb.) egymáshoz és a Bizánci Birodalomhoz fűződő viszonyáról tartalmaznak rövid, praktikus leírásokat. A P17–18. mondatával beharangozott második részt a 13. fejezetben elhelyezett hosszú monológ alkotja (13 12–194. ), amely arra okítja a jövendő uralkodót, hogy Bizánc szomszédjai milyen mohó kérésekkel fordulhatnak a császárhoz, és ezeket milyen indokokkal kell elutasítani. A harmadik rész, amelyre a P 19–23. sorai utalnak, a 13195 –48 21. fejezeteket öleli fel, és a munka fő célkitűzésének megfelelően a Bizánc közelebbi és távolabbi szomszédságában élő népekről ad hosszabb vagy rövidebb leírásokat különféle nézőpontokat felvonultatva. A P 23–24. mondata által jelzett negyedik és egyben utolsó szakasz (4822 –53 535. ) a bizánci állam története során bekövetkezett változásokról kínál különböző mélységű összefoglalókat. 41 Az egyes részek elemzése természetesen e nagyobb blokkok további felosztását is lehetővé teszi. Így az 116 –13 11. fejezeteken belül jól elkülönül a 9. fejezet, amely a körülötte álló részektől eltérően – az utolsó, szervetlenül beszúrt mondattól (9114 ) eltekintve – nem az egyes népek egymáshoz és Bizánchoz való vi szonyát tárgyalja, hanem egy minden bizonnyal bizánci diplomáciai jelentésként Konstantinápolyba került és a szerkesztő előtt fekvő szöveget bemásolva a ruszok által a Dnyeper folyón megtett út részleteit tárja az olvasó elé. Arról, hogy ez a hosszú leírás milyen megfontolásból került be a DAI egyébként egyetlen igazán gondosan szerkesztett, az eredeti célkitűzést talán legjobban visszatükröző (?) 38 Bury, J. B.: The treatise i. m. 519–520.; Gyula Moravcsik: Byzantinoturcica. In: Die byzantinische Quellen der Geschichte der Türkvölker. Zweite, durchgearbeitete Auflage (Berliner Byzantinische Arbeiten 10.) Berlin 1958. 362–363.; Romilly H. Jenkins: General Introduction. In: Constantine Porphy rogenitus, De Adminsitrando Imperio: A Commentary. Szerk. Romilly H. Jenkins. Washington 1962., 2. kiadás. 2012. 1–8., különösen 2.; Claudia Sode: Untersuchungen zu De administrando im perio Kaiser Konstantins VII. Porphyrogennetos. In: Varia V. Szerk. Paul Speck. (ΠOIKIΛA BYZANTINA 13.) Bonn 1994. 149–260., különösen 149–151.; Sode nyomán lásd Belke, K. – Soustal, P.: Einleitung i. m. 48–54. 39 Sode, C.: Untersuchungen i. m. 150–151. Howard-Johnston Sode cikkét említetlenül hagyja. 40 Sode, C.: Untersuchungen i. m. 165–178.; Howard-Johnston, J.: The De administrando imperio i. m. 309. 41 Howard-Johnston, J.: The De administrando imperio i. m. 304.
