Századok – 2017
2017 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Bollók Ádám: A De administrando imperio és keletkezésének kora az újabb kutatások tükrében
BOLLÓK ÁDÁM 1297 a DAI -t VII. Konstantin művének tartották (s sokak számára ez ma sem tűnik kérdésesnek), addig a nemzetközi szakirodalomban e közmegegyezés már legalább két évtizeddel korábban megszűnt. Amint ugyanis arra a fentebb idézett áttekintéseiben Farkas is utalt,29 az élete nagyobb részét az Amerikai Egyesült Államokban leélő Ihor Ševčenko volt az, aki gondos filológiai elemzésre támaszkodva bizonyította: számos más, a neve alatt fennmaradt korabeli munkához hasonlóan VII. Konstantin nem tekinthető a DAI szerzőjének sem. Habár a mun ka konstantini szerzőségét elvetette, a nyelvi és stilisztikai vizsgálatok alapján Ševčenko úgy látta, hogy a császár e „kompiláció [...] elkészítésében valóban részt vett”.30 Amint fogalmaz: „szigorúan véve [...] csak utasítást ad[ott] arra, hogy fia[...] épülésére állítsák össze ezt a művet (figyelemreméltók a [Ταῦτα ἐσοφισάμην κατ ́ ἐμαυτόν, καὶ] εἶπα γνωστά σοι ποιῆσαι szavak 31 az előszóban), de maga[...] is hozzájárult[...] azoknak a részeknek az elkészítéséhez, amelyekben a fi[á]hoz szól[...], s ahol úgy beszél[...] önmag[á]ról, hogy »én, a császár«, vagy amelyeken látszik, hogy diktálás alapján íródtak (style dicté )”. 32 Ezekkel a részekkel szemben a DAI szövegének nagy többségét viszont azon VII. Konstantin neve alatt fennmaradt munkákkal sorolta egy csoportba, „amelyek gyakorta csupán [a császár] nemritkán kellő kritikai érzék nélkül dolgozó írnokai[...] által felhalmozott alkalmi információkazlak voltak”. 33 Habár a mű konstantini „szerzőségével” kapcsolatban nem, Konstantin szerzői tevékenységének mértékével egyébként már Paul Lemerle-nek és Béatrice Beaud-nak is komoly kétségei voltak az 1970-es és az 1990-es években.34 Valódi 29 Uo. 268.; Farkas Z. : A magyar őstörténet i. m. 137. 30 Ihor Ševčenko: Bíborbanszületett Konstantin úrjaolvasása. In: A bizánci diplomácia. Szerk. Jonathan Shepard – Simon Franklin. Ford. Bódogh-Szabó Pál. (Varia Byzantina – Bizánc világa 11.) Bp. 2006. 225–269., az idézet: 248.; Az eredeti tanulmány: Ihor Ševčenko: Re-reading Constantine Porphyrogeni tus. In: Byzantine Diplomacy. Papers from the Twenty-fourth Spring Symposium of Byzantine Studies. Cambridge, March 1990. Szerk. Jonathan Shepard – Simon Franklin. Aldershot 1992. 167–201., az idézet: 182. A tanulmány angol változatának megjelenését követő évben enyhén javított orosz fordítása is napvilágot látott. Lásd Igor I. Ševčenko: Perečityvaâ Konstantina Bagrânorodnogo. Vizantijskij vremennik 54. (1993) 6–38. Akárhány nyelven is volt elérhető, Farkas tanulmányáig a magyar koratörténet kutatásában érdemleges hatást nem fejtett ki. 31 Ševčenko, I.: Bíborbanszületett Konstantin i. m. 257. 50. jegyz.; Ševčenko, I.: Re-reading i. m. 188. 50. jegyz. Jenkins angol fordításának helyessége mellett érvelt: „[These things have I discovered of my own wisdom, and] have decreed that they shall be made known unto thee [...]” (Constantine Porphyrogenitus i. m. Ford. Jenkins 47.), azaz „elrendeltem, hogy ismertessék meg veled azokat” (P 24–25 ). A kérdéses rész Moravcsik magyar fordításában: „[Ezekről elmélkedtem magamban, és] elhatároztam, hogy megismertetem ezeket veled [...]”: Bíborbanszületett Konstantin i. m. 47. 32 Ševčenko, I.: Bíborbanszületett Konstantin i. m. 257.; Ševčenko, I.: Re-reading i. m. 188. A császár szerzőségével nyelvi alapon kapcsolatba hozható helyeket a tanulmány 51. jegyzetében sorolja fel. 33 Ševčenko, I.: Bíborbanszületett Konstantin i. m. 259.; Ševčenko, I.: Re-reading i. m. 189. (a magyar fordítást az eredeti jelentés pontosabb visszaadása érdekében enyhén megváltoztattam). 34 Béatrice Beaud: Le savoir et le monarque: la Traité sur les nations de l’empereur byzantin Constantin VII Porphyrogénète. Annales 45. (1990) 554., 556.; Paul Lemerle: Le premier humanisme byzantin.
