Századok – 2017
2017 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Bollók Ádám: A De administrando imperio és keletkezésének kora az újabb kutatások tükrében
BOLLÓK ÁDÁM 1295 legkorábbi kézirat (codex Parisianus Graecus 2009 , a továbbiakban Par. Gr. 2009 ) újbóli áttanulmányozása, és egy arra támaszkodó új, a bizantinológiai kutatás mai vizsgálati szempontjait jobban szolgáló kritikai szöveg elkészítése.20 Utalva továb bá a magyarokkal kapcsolatos információkat tartalmazó fejezetekre összpontosító magyarországi kutatás általános helyzetére,21 azt is hangsúlyozta, hogy a DAI megfelelő értelmezése nem lehetséges a VII. Konstantin udvarában működő bizánci szerzők munkamódszerének, illetve tágabb értelemben a 9–10. századi bizánci irodalom főbb vonulatainak mélyreható ismerete és elemzése nélkül. 22 Mindezen feladatok a bizánci filológia szakértőinek illetékességi területéhez tartoznak, legalább középtávú kutatási programot jelentve az erre vállalkozó szakember(ek)nek. Ezen új vizsgálatok tanulságainak megismerése előtt ezért jelen, történeti megközelítésű tanulmány fő célja nem lehet más, mint néhány, a DAI – és általában a VII. Konstantin udvarában, illetve annak környezetében létrejött szerkesztmény – kutatása során a bizantinológiában elért eredmény, illetve szempont ismertetése.23 Az elmúlt évtizedek során a DAI -val foglalkozó nemzet közi szakirodalomban felmerült főbb nézeteknek egy történeti jellegű vizsgálat megkezdése előtti áttekintését az is indokolja, hogy amint a bizánci irodalom és történelem szakértője nemrég hangsúlyozta: az utóbbi évtizedekben „a nemzetközi eredmények [...] elkerülték a DAI -t búvárló magyar történészek figyelmét”, s ezen elmaradás felszámolásának megkezdéséhez „talán egy-egy kutatástörténeti áttekintés” is hozzájárulhat.24 Az alábbi kutatástörténeti vizsgálat – lehetőség szerint a történészi megközelítés keretei között maradva – ezért azoknak a főbb megállapításoknak a sorravételére tesz kísérletet, amelyek a DAI magyar fejeze teinek az értelmezését elősegíthetik. A szakirodalomban felmerült elképzelések bemutatásakor nem feltétlenül törekszem az egymásnak nemegyszer ellentmondó vélemények közös nevezőre hozatalára, az ellentmondások kiküszöbölésére, inkább a lehetőségek felvázolását tartom szem előtt. Már csak azért is, mert esetenként korántsem lezárt, a szakemberek többsége által elfogadott kutatási eredményekről van szó, mint inkább a szövegekkel és a korral elmélyülten foglalkozó kutatók bizonyos érvekkel alátámasztható, míg másokra támaszkodva kétségbe vonható vélemény éről. 20 Farkas Z.: A magyar honfoglalás korának i. m. 269–270.; Farkas Z.: A magyar őstörténet i. m. 135– 136. 21 Uo. 134. „kevésbé érthető, hogy a nemzetközi eredmények ugyanúgy elkerülték a DAI -t búvárló magyar történészek figyelmét, minek következtében az ún. magyar fejezetek kutatása, másszóval a ha zai DAI -kutatás nemcsak provinciálissá , hanem – kissé sarkosan fogalmazva – belterjessé is vált .” (Kieme lés: B. Á.) 22 Uo. 136–138. 23 Az itt vázolandó tanulságokat kamatoztatja B. Szabó J. – Bollók Á.: A „szavart–türk dosszié” i. m. 24 Farkas Z.: A magyar őstörténet i. m. 134., 138.