Századok – 2017
2017 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Bollók Ádám: A De administrando imperio és keletkezésének kora az újabb kutatások tükrében
A DE ADMINISTRANDO IMPERIO ÉS KELETKEZÉSÉNEK KORA AZ ÚJABB KUTATÁSOK TÜKRÉBEN 1294 csak a kisebb része vállalkozott a teljes mű átfogó értékelésére, vagy a munka kiválasztott részeinek részletes nyelvi vizsgálatára.14 Az utóbbi kísérletek között említendő Harmatta János több tanulmánya, amelyek az 1980-as és az 1990-es években a DAI egyes, magyarokkal kapcsolatos szöveghelyeinek az újraértelme zésére tettek javaslatot. Elfogadva VII. Konstantin császár szerzőségét, Harmatta tanulmányainak kiindulópontja általában a „szerző” nyelvhasználatának tüzetes vizsgálata volt.15 A görög szöveg elemzése nyomán ugyancsak a Moravcsik által javasolt értelmezésektől eltérő fordításokat és történeti rekonstrukciókat javasolt Várady László,16 Ungváry Jenő 17 és Olajos Terézia 18 több írása. A korábbiakhoz hasonlóan szintén a VII. Konstantin szerzőségéből kiinduló nyelvi vizsgálatok nyomán született új fordítások azonban zömmel vitatottak maradtak a szakirodalomban. Az egyes szöveghelyek értelmezése körüli vitákon túlmutatóan Harmatta egyik két évtizeddel ezelőtt megjelent rövid tanulmányában egy átfogóbb kutatási program szükségességét is hangsúlyozta. A magyarokkal kapcsolatos részletek pontosabb megértését előmozdítandó öt főbb, a kutatás előtt álló feladatot látott. Ezek közül az első három (1–3. pontja) tisztán filológiai jellegű, míg további kettő: „a DAI forrásainak felderítése”, illetve a „DAI és forrásai történeti beállítottságának tisztázása” (4–5. pontja) részben történeti, részben pedig filológiai kutatásokat igényel.19 Harmattához csatlakozva nemrég Farkas Zoltán arra is nyomaté kosan felhívta a figyelmet, hogy a görög szöveg eddigi elemzésének bázisául szolgáló Moravcsik-féle kiadás használata mellett szükséges a DAI szövegét megőrző 14 E kutatási helyzetet a bizantinológia szempontjából kritikus szavakkal érzékelteti Farkas Zoltán: A magyar honfoglalás korának bizánci forrásai. In: Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. Bp. 2014. 267–271., különösen 267–268. Még határozottabban megfogalmazva lásd Farkas Zoltán: A magyar őstörténet bizánci forrásai. Annales. Az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete Évkönyve 1. (2013/2014) 127–138., különösen 134. 15 Lásd pl. Harmatta János: Lebedia és Atelküzü. Magyar Nyelv 80. (1984) 419–431.; Harmatta János: Konstantinos Porphyrogennetos magyar vonatkozású művei. In: A honfoglaláskor írott forrásai. Szerk. Kovács László – Veszprémy László. (A honfoglalásról sok szemmel 2.) Bp. 1996. 105–111. Történeti jellegű érvekre támaszkodva lásd Harmatta János: A Volgától a Dunáig. A honfoglaló magyarság történeti útja. Magyar Nyelv 97. (2001) 1–14. 16 László Várady: Revision des Ungarn-Image von Konstantinos Porphyrogennetos: Textanalysen und Reinterpretation zu den Aussagen des Konstantinos Porphyrogennetos über die Politikgeschichte der Ungarn. Byzantinische Zeitschrift 82. (1989) 22–58. 17 Ungváry Jenő: Πρωτος βοεβοδος . Magyar Nyelv 94. (1998) 188–191.; Ungváry Jenő: Κεφαλή . In: Tanulmányok Szádeczky-Kardoss Samu nyolcvanadik születésnapjára. Szerk. Makk Ferenc – Tar Ibolya – Wojtilla Gyula. Szeged 1998. 148–151.; Ungváry Jenő: Rendíthetetlen szavárdok? Aetas 14. (1999) 5–11. E három tanulmány újranyomva megjelent Ungváry Jenő: Magyar őstörténet, magyar középkor. Tanulmányok. Pákozd 2012. 15–20., 47–51., 53–62. 18 Olajos Terézia: Néhány nyelvi észrevétel a „De administrando imperio” magyar vonatkozású részei hez. Magyar Nyelv 91. (1995) 44–52.; Olajos Terézia: Bizánci mozaikok. Avarok, szlávok, bolgárok, magyarok. Válogatott tanulmányok. Szeged 2012. 192–201. 19 Harmatta J.: Konstantinos Porphyrogennetos i. m. 107.
