Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Cieger András: Deák Ferenc írásban és képben. Miként ábrázolható a kiegyezés?
CIEGER ANDRÁS 1255 által biztosított anyagi forrásból elkészült Deák-mauzóleum, és a közadakozásból finanszírozott Deák-szobor átadása. Bár feltehetően véletlenül esett mindkét esemény a kiegyezés 20. évfordulójára, ám az ekkor felavatott képzőművészeti alkotások a kiegyezés vizuális reprezentációját is hivatottak voltak szolgálni. Deák mauzóleuma Deák Ferenc díszsíremlékére az országgyűlés már 1876 áprilisában kiírta a pályázatot. A megbízást Gerster Kálmán nyerte el „1867” jeligéjű tervével, az építkezés pedig 1879-ben vette kezdetét. A végül csak 1887 májusában felavatott mauzóleum mind a korabeli közvélemény, mind a jelenkori művészettörténeti értékelések szerint visszafogottságával, zárt és letisztult antik formáival hűen kifejezi Deák jellemét.27 Témánk szempontjából mégis a sírkápolna belső képzőművészeti ele mei a fontosabbak. Deák szarkofágjához bronzba öntve Erzsébet királyné koszorúját is odahelyezték, a mauzóleum kupoláját pedig Székely Bertalan allegóriái díszítették. A freskókon – az állagromlás miatt ma már Róth Miksa mozaikjain – a Deákra jellemző sarkalatos erények kerültek ábrázolásra: az igazságosság, a mértékletesség, a lelki erősség és az okosság (előrelátó bölcsesség). Ugyanakkor a bejárat fölött és azzal szemben Deák pályájának két eseményére is utalás található. Justitia alakja körül reformkori magyar és nemzetiségi viseletbe öltözött parasztok, valamint 1848-as magyar politikusok (például Deák, Horváth Mihály) ismerhetők fel, amint kezet nyújtanak a mellettük állóknak. Ennél azonban már jóval nehezebb értelmeznünk azt a jelenetet, amelyet a szakirodalom a kiegyezés allegóriájaként tart számon. Úgy tűnik számunkra, hogy a bölcsességet és a gondos előrelátást szimbolizáló Prudentia trónusának lábainál kétoldalt elhelyezkedő feszülten figyelő két csoport talán a különböző etnikumokból álló társadalmat, illetve az őket vezető politikusokat kívánja jelképezni, ezáltal inkább a körültekintően megteremtett belső társadalmi béke megőrzésének közös felelősségét sugallja.28 Külön érdekessége még a mauzóleumnak, hogy falain viszonylag sok felirat található: Vörösmarty Mihály Deák Ferenchez írt verse 1845-ből, a Deák nem hoztak létre ilyen emlékszobát, erre majd csak az 1929-ben megnyíló Országgyűlési Múzeumban kerül sor. 27 Papp Gábor György: Gerster Kálmán síremléképítészeti munkássága. Ars Hungarica 30. (2002) 1. sz. 49–122., különösen: 58–66.; E. Csorba Csilla: A Kossuth-mauzóleum építéstörténete. Ars Hungarica 11. (1983) 1. sz. 127–158., különösen: 130–131. 28 A vonatkozó szakirodalomban csak meglehetősen elnagyolt magyarázatok és pontatlan leírások olvashatók az allegóriákról. Vö. Bakó Zsuzsanna: Székely Bertalan freskói. In: A historizmus művészete Magyarországon. Szerk. Zádor Anna. Bp. 1993. 244–245.; Székely Bertalan (1835–1910) kiállítása. Katalógus. Szerk. Nagy Ildikó. Bp. 1999. 50.; A Vasárnapi Ujság maga is arról számolt be, hogy a festő a kiegyezés allegóriáját kívánja megjeleníteni, ám néhány hónappal később már csak a négy erény megfestéséről írt az újság. Lásd Vasárnapi Ujság 31. (1884) 3. sz. 44. és 42. sz. 677.
