Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Cieger András: Deák Ferenc írásban és képben. Miként ábrázolható a kiegyezés?
DEÁK FERENC ÍRÁSBAN ÉS KÉPBEN 1256 érdemeiről szóló emléktörvény (1876. évi III. tc.) szövege, valamint az 1861-es országgyűlés feloszlatása előtt elmondott beszédének híres sorai: „amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják; de amiről a nemzet, félve a szenvedésektől önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges”.29 A századfordulón felvésett felirat tehát azt a történel mi pillanatot örökíti meg, amikor Deák nagyhatású, a nemzet egységét és erejét tükröző szónoklatával az önkéntes jogfeladás veszélyeire figyelmeztetett a Ferenc Józseffel folytatott alkotmányos párbeszéd végóráiban.30 A Deákra emlékező utó kor tehát nem az 1867-ben elmondott beszédeinek kompromisszumkészebb gondolataiból válogatott, hanem ismét a korábbi pályaszakaszhoz nyúlt vissza a kultusz erősítése érdekében, mintha csak Kossuth Kasszandra-levelének mondatait akarná igazolni: „Pedig magad mondád s helyesen mondád: hogy a jogot, melyet az erőszak elveszen, vissza lehet szerezni, s veszve csak az van, amiről a nemzet maga lemondott. Nem vélek hibázni, midőn állítom, hogy azon nagy, azon példátlan befolyás, melyet a nemzet határozataira gyakorolsz, azon álláspont következése, melyet 1861-ben választottál. S nem vélek hibázni, midőn állítom, hogy a roppant erkölcsi hatalomnak, mely kezeidben van, kulcsa abban fekszik, hogy a romlatlan nép ösztönszerűsége Téged, a nemzeti jogok békés úton visszaszerzésének terén vezérét, még mindig az 1861-ki jogalapon vél állani.” 31 Deák szobra a fővárosban Megítélésünk szerint az eddig tárgyalt kultuszelemekhez képest Deák Ferenc szobra esetében érhető tetten a leginkább a kormánypolitika tudatos bábáskodása annak érdekében, hogy a város politikai architektúrájában a rendszer alapító atyjának szobrán keresztül magának a kiegyezésnek emeljenek emlékművet. Ebből következően a közel tízéves előkészítő folyamat alatt alig akadt olyan mérvadó kormánypárti politikus, aki különböző testületeken keresztül ne lett volna érintett a szobor körüli teendőkben. E tény minden bizonnyal ahhoz is hozzájárult, hogy az emlékmű kapcsán – részben a sajtóban, részben a zárt ajtók mögött – jelentős vita bontakozott ki a szobor elhelyezéséről, valamint Deák Ferenc megörökítendő alakjáról és vonásairól. Minderre ráadásul egy olyan időszakban került 29 Második felirati javaslat. Pest, 1861. aug. 8. Deák Ferenc: Válogatott politikai írások és beszédek II. Vál., s. a. r. Deák Ágnes. Bp. 2001. 73–116., idézet: 116. 30 Az MTA I. osztálya 1888-ban döntött arról, hogy „Deák híres feliratainak vagy nagyobb beszédeinek legjellemzőbb s gondosan kiszemelendő mondatai” kerüljenek fel a síremlék falaira. Vasárnapi Ujság 35. (1888) 44. sz. 724. Az idézetek végül csak 1894-ben kerültek a helyükre. 31 Kossuth Lajos Deák Ferenchez. Párizs, 1867. máj. 22. In: Kossuth Lajos iratai VIII. Bp. 1900. 3–17.
