Századok – 2017

2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Cieger András: Deák Ferenc írásban és képben. Miként ábrázolható a kiegyezés?

DEÁK FERENC ÍRÁSBAN ÉS KÉPBEN 1252 Kétségtelen azonban, hogy a kiegyezést követő években Deák egyre növekvő távolságtartással figyelte a róla elnevezett kormánypárt, a Deák-párt politikáját. A kiegyezés rendszere mellett továbbra is kiállt, az ellenzéki támadásokkal szemben rendre védelmébe vette azt, ám pártjáétól mind több kérdésben tért el a véleménye: „[A Deák klubban] lekiabálták, mint egy kortestanyán. Láthatta az öreg úr, amit én rég mondok, hogy neki többé nincs pártja, vagy csak legfeljebb 40–50 egyénből áll” – írta híve, Csengery Antal.16 Ekkor vált szállóigévé állítólagos mondása: „Az ördög a ti vezéretek, nem én!” Többször kifogásolta az új politikai rendszer anomáliáit: a korrupciós jelenségeket, valamint a liberális program fokozatos háttérbeszorulását. 1873-tól kezdve pedig súlyosbodó betegsége miatt kivonult a napi politizálásból, így jobbára csak elbeszélésekből értesült pártja belső harcairól és felbomlásáról. A kiegyezés reprezentációjának komoly akadályát jelentette Deák Ferenc puritán habitusa is, amellyel következetesen ellenállt minden személyét érintő feltűnő ünnep­lésnek. Évtizedekkel később Mikszáth Kálmán találóan így fogalmazott: „semmi se dicséri e nemzet politikai érettségét jobban, mint a Deák-kultusz. Csak nagy népnek lehet ilyen szürke, cicoma nélküli nagy embere”.17 Igénytelen, feltünéskerülő életmód ­ját, „szeplőtlen becsületességét” még ellenfele, Kossuth Lajos is elismerte, aki szerint Deák republikánus erényeket gyakorolt monarchikus viszonyok között. Az ország azonban már nem követhette vezére magatartását, mert a kiegyezés a magyar társa­dalom erkölcsi romlását eredményezte: „a 67-diki mű, a depravatio [züllöttség] pan­dora-szelencéjét nyitotta rá a nemzetre”, amely negatívan hatott az intézményrendszer működésére is. Kossuth nyílt levél formájában közzétett nekrológjában tehát úgy fog­lalt állást, hogy a rendszer és annak alapító atyja morálisan nem azonosítható egymás­sal, noha végső soron a kiegyezést Deák szörnyű tévedésének tartotta. 18 Maga Deák is, amennyire lehetősége engedte, igyekezett megakadályozni, hogy személye köré kultusz épülhessen: a koronázás alkalmával elutasította, hogy az ural­kodó kitüntetésben vagy valamilyen ajándékban részesítse (csak az uralkodópár egyszerű fényképét fogadta el), és annak is ellenállt, hogy hívei még életében kiadják beszédei gyűjteményét. Természetesen már a reformkor óta jelentős tisztelet övezte, jól mutatja ezt például a hagyatékában fellelhető számos díszoklevél és dedikált fény­kép, emlékalbum is,19 de a tudatos kultuszteremtés csak a közéletből való végleges távozása után vette kezdetét (1874-ben már közteret neveztek el róla a fővárosban). 16 Csengery Antal Weninger Vincéhez. Pest, 1870. jún. 26. Idézi Molnár A. – Deák Á.: Deák Ferenc i. m. 163. 17 Mikszáth Kálmán: Deák Ferencről. Vasárnapi Ujság 50. (1903) 42. sz. 690–693. 18 Eredetileg megjelent Helfy Ignác bevezetőjével az Egyetértés 1876. február 27-i számában. Lásd még Kossuth Lajos Helfy Ignáchoz. 1876. febr. 14. Kossuth Lajos iratai IX. Bp. 1902. 56–71. 19 „...a mi megmarad, fordítsa jó czélokra”. Deák Ferenc hagyatéka. Szerk. Körmöczi Katalin. Bp. 1992. 284–290. A reformkori Deák-tisztelethez lásd például Velkey Ferenc: Széchenyi István és az

Next

/
Oldalképek
Tartalom