Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - M. Lovas Krisztina: Ki mire emlékezett március 15-én a dualizmus korában? Az ünnepségek alakulása az aktuális politikai konfliktusok tükrében
M. LOVAS KRISZTINA 1237 és azt remélte, hogy nemsokára egy olyan belpolitikai szituáció alakul majd ki, amelyben valódi nemzeti ünnepként lehet megülni március 15-ét.71 A törvényha tóságok közül többen is feliratban kérték az országgyűléstől március 15. nemzeti ünneppé nyilvánítását. 72 A következő évi események, a Fejérváry-kabinet okozta mély belpolitikai válság, az országgyűlés katonai feloszlatása március 15-e jelentőségét még a korábbiaknál is nagyobb mértékben felértékelték. Az 1848-as vívmányokból eredeztethető alkotmányos viszonyok helyreállítása és az alapvető polgári szabadságjogok biztosítása iránti vágy újabb aktualitással töltötte meg az ünnepnapot. A feszült politikai hangulatnak köszönhetően úgy tűnt, hogy a március 15-ei ünnepségeket be fogják tiltani, de végül március 1-jén a minisztertanács ülésén a belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a „kegyeleti körben mozgó ünnepélyek” ne akadályoztassanak meg, azoktól azonban minden aktuális politika tartassék távol.73 A hatóságok több helyen csak zártkörű megemlékezéseket engedélyeztek. 74 A koalíció vezérlő bizottsága a március 15-ei ünnepre időzítette közös ellenzéki nyilatkozatát a fennálló alkotmányellenes viszonyokkal szemben.75 Március 15-e a törvénytelen hatalom elleni tiltakozás jelképévé vált. Az ismert 1906. áprilisi paktum után a koalíciós pártoknak az 1907., 1908., 1909. évi március 15-ei ünnepségek alkalmával immár kormánypozícióból kellett megvédelmezniük, olykor még saját választóik által is erősen kritizált politikai tevékenységüket, ígéreteik be nem váltását. 1907-ben a hosszú lejáratú kiegyezés megkötésének pártolását,76 1908-ban a házszabályok tervezett szigorítását, 77 1909-ben pedig az önálló magyar bank helyett a kartellbank tervezett felállítását nehéz volt az 1848-as szellemiség nevében megindokolni. 78 A függetlenségi politizálás kudarcát, valamint a Nemzeti Munkapárt győzelmét követően, 1911–1914 között a közvéleményt is erősen megosztó és sürgősen megoldásra váró sarkalatos kérdések: a választójog reformja és a véderő fejlesztése adtak ismét újabb aktualitást az 1848-as emléknapnak. 1912 márciusában az általános választójogért folyó küzdelem a tetőfokára 71 Lásd erre Rákosi Jenő vezércikkét. Budapesti Hírlap, 1905. március 16. 1. 72 Lásd erre Brassó, Ungvár és Baja törvényhatóságának feliratáról szóló hírt. Pesti Napló, 1905. március 12. 5–6.; Egyetértés, 1905. március 28. 2.; 1905. március 10-i ülésén Budapest főváros törvényhatósági bizottsága is indítványozta az ügyben felirat küldését a képviselőháznak. Budapest főváros közgyűlési jegyzőkönyvei 1905. 234. 73 MNL OL K 27 1906. márc. 1. (9. ülés) 29–30. 74 A vidéki eseményekről szóló tudósításokat lásd Egyetértés, 1906. március 16. 3. és március 17. 3–4. 75 A nyilatkozat szövegét lásd Kis Ujság, 1906. március 16. 3. 76 Lásd erre Kossuth Ferenc ceglédi ünnepi beszédét. Egyetértés, 1907. március 16. 1. 77 Kossuth Ferenc, Justh Gyula és Barabás Béla március 15-ei beszédét a házszabályok tervezett szigorításának védelmében lásd Kis Ujság, 1908. március 16. 2. és március 17. 3. 78 Mérey Lajos ceglédi beszédét lásd Budapest, 1909. márc. 16. 4.
