Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Manhercz Orsolya: Trónbeszéd korona nélkül?
MANHERCZ ORSOLYA 1221 későbbiekben elmaradt. 1869-től az uralkodó a bemutatási ceremónia keretében egyszerre fogadta a képviselőház és a főrendiház összes tagját, de nem vendégelte meg őket. Ennek több oka is lehetett, egyrészt a takarékossági szempont, másrészt a budai palota kapacitásának határai. Az 1869-es ceremónia résztvevőinek listájából két személyt emelnék ki. Az 1866 eleji, hosszas budai tartózkodástól kezdve Erzsébet alakja egyre inkább előtérbe került.114 Népszerűségét és jelenlétének súlyát jelzi, hogy – a korábbi hagyományoktól eltérően – Ferenc Józseffel egy napon és egyazon szentmisén koronázták meg. 115 A királyné személyes megjelenése az országgyűlési ceremóniákon, és a korábbiaktól eltérő, központi elhelyezése ebből kifolyólag érthetőnek tűnik. 116 A másik személy gróf Karl Ludwig Grünne, Ferenc József korábbi főhadsegédje, aki 1869-ben a magyar testőrség kapitányával együtt volt jelen a ceremónián.117 Ez a döntés azért tűnhet furcsának, mert az 1850-es években Grünne nem örvendett túl nagy népszerűségnek Magyarországon, az uralkodó egyik rossz szellemét látták benne. 118 Bármennyire ellenezték a magyar országgyűlés tagjai 1861-ben – és egy részük a későbbiekben is –, a megnyitási ünnepségek helyszíne mindvégig a budai palota trónterme maradt. A „kettős helyszín” tükrözte 1848–49 örökségét és ambivalens emlékét, amin a kiegyezés megkötése sem változtatott. Az uralkodó annyi engedményt tett, hogy 1869-ben már Pestre hívta össze az országgyűlést. A megnyitás azonban továbbra is maradt Budán. Ferenc József az angol uralkodóval ellentétben soha nem a parlamentben mondta el trónbeszédét. Alkotmányos uralkodó lett, de a parlamentarizmus elvét sajátos módon értelmezte. Elfogadta, hogy más kormányzat nem lehetséges, csak az alkotmányos, ugyanakkor felfogásában, magatartásában és reprezentációjában is megőrizte az egyeduralom elemeit. 119 114 Az, hogy Erzsébet az 1865-ös megnyitáson nem vett részt, elsősorban a császári pár magánéleti problémáira vezethető vissza. Lásd Vér Eszter Virág: Újraértelmezett szerepvállalások. Aetas 27. (2012) 1. sz. 83–104., itt: 85. 115 A későbbiekben azonban a királyné egyre ritkábban vett részt a ceremoniális eseményeken. 116 Az 1872-es megnyitási ünnepségen azonban már nem vett részt. Pest, sept. 4. Az országgyűlés megnyitása. Pesti Napló, 1872. szeptember 4. esti kiadás 1. 117 Karl Ludwig Grünne Ferenc József 1848. decemberi trónra lépésétől állt az uralkodó szolgálatában mint főhadsegéd és a katonai iroda vezetője. 1859-ben az itáliai vereség után – a közvélemény nyomására – a császárnak meg kellett válnia tőle. Ferenc József azonban maga mellett tartotta Grünnét, főistállómesterré nevezte ki, meghagyva kapitányi pozícióját is az udvari csendőrség élén. Lásd Martina Winkelhofer: „viribus unitis” Der Kaiser und sein Hof. Ein neues Franz-Joseph-Bild. Wien 2008. 40., 202–203. 118 Egy anekdota szerint Grünne gróf korábban sokat tartózkodott Magyarországon, többek között Tisza Lajosnál, Tisza Kálmán édesapjánál is. 1852-ben Nagyváradra érkezve meglátogatta ismerőseit, de senkit sem talált otthon. Grünne gróf „észrevette a szándékot és elkomorodott”. Reiner Bertalan : A császár legelső útja Magyarországon. Szabadság, 1888. december 19. 1–2. 119 Somogyi Éva: Ferenc József. Bp. 1989. 230–231.
