Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Manhercz Orsolya: Trónbeszéd korona nélkül?
MANHERCZ ORSOLYA 1207 A koronázás kapcsán előtérbe került az uralkodó „státusza”. A főispánságra jelöltek közül többen arra hivatkoztak, hogy nem esküdhetnek hűséget az uralkodónak, mivel nincsen megkoronázva.41 A megyék egy része Ferenc József ural kodói címét nem ismerte el, Heves megye a „koronázatlanság” miatt magánszemélynek titulálta a császárt, Gömör királyi trónörökösnek. Bars arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronázást a nemzetnek kellett kezdeményeznie, nem pedig az uralkodónak oktrojálnia ilyetén szándékát. 42 Mi szólt az ellen és mi amellett, hogy Ferenc József Budára utazzon? A magyar politikusok között felmerült, hogy „német ministerek”, vagyis a bécsi politikusok nehezen „engedik el” Ferenc Józsefet, félve attól, hogy túlságosan a magyar vezetők befolyása alá kerül.43 A bécsi érvek között szerepelt, hogy mivel a magyarok nem megfelelően fogadták a császár és kormánya intézkedéseit, nem érdemlik meg ezt a kegyet.44 A magyar konzervatív főurak ezzel szemben éppen azért próbálták elérni, hogy Ferenc József elutazzon az országgyűlésre, mert így láttak esélyt arra, hogy a császár az „osztrák tanácsosok befolyásától menten”, magyar tanácsosaira hagyatkozva döntsön a magyar ügyekben. A főurak abban is bíztak, hogy Ferenc József látogatása következtében a magyarországi közhangulat is javulna.45 A magyar főurak igyekeztek meggyőzni Ferenc Józsefet a „lemenetelről”, és minden eshetőségre felkészülve megfelelően előkészíteni a megnyitási ünnepséget. A császár maga is készült az eseményre, de állandó kétségek között.46 1861 januárjában a magyar képvi selők bíztak benne, hogy a császár személyesen nyitja meg az országgyűlést, március végén is úgy tűnt, az uralkodó Pest-Budára érkezik, és elmondja a trónbeszédet. 47 Korábban volt arra példa, hogy az uralkodó maga helyett királyi biztost (például az egyik főherceget) küldjön a trónbeszédet elmondani, azonban csak az országgyűlések bezárásakor.48 1861-ben a megnyitás kapcsán merült fel ez a lehetőség. A konzervatív főurak Miksa főherceget (Ferenc József öccse) javasolták, mint aki elvállalhatná ezt a 41 Szőgyény-Marich László bejegyzése, 1860. nov. 20. Közli Idősb Szőgyénӱ -Marich László országbíró emlékiratai i. m. III. 62–63. 42 Szabad Gy.: Forradalom és kiegyezés i. m. 236–237., 243–244. 43 Lónyay Menyhért szerint az „olasz ügyektől” is függött a császár programja. Olasz ügy alatt Lónyay feltehetőleg az 1859-es itáliai vereség következményeit, Lombardia elvesztését és az esetleges revansot értette. 44 Szőgyény-Marich László bejegyzése, 1861. márc. 19. Közli Idősb Szőgyénӱ -Marich László országbíró emlékiratai i. m. III. 84–86.; A császár ekkor az országgyűlés „Pestre való áttételét” is ellenezte. Uo. 45 Szőgyény-Marich László bejegyzése, 1861. márc. 11., 24., 25. Közli Idősb Szőgyénӱ -Marich László országbíró emlékiratai i. m. III. 80–82., 87–89. 46 Szőgyény-Marich László bejegyzése, 1861. márc. 16. Közli Idősb Szőgyénӱ -Marich László ország bíró emlékiratai i. m. III. 84. 47 Lónyay Menyhért 1861. febr. 14-i, márc. 20-i, 26-i, 30-i bejegyzése. Közli Lónyay Menyhért naplója i. m. 132., 163., 168., 171. 48 1812-ben Antal főherceg, 1830-ban és 1844-ben Ferenc Károly főherceg látta el ezt a feladatot. Lásd ÖStA HHStA OMeA Hzd. ZP Bd. 46. (1812), Bd. 54. (1830), Bd. 60. (1844–1846).
