Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Manhercz Orsolya: Trónbeszéd korona nélkül?
TRÓNBESZÉD KORONA NÉLKÜL? 1208 feladatot, azonban ezt a császár elutasította. Ekkor az országbíró jött szóba lehetséges biztosként, Apponyi György azonban március végén lemondott tisztségéről, és nem tudtak volna mást a helyébe állítani. Nem maradt más hátra, minthogy a hercegprímás nyissa meg az országgyűlést, amit Ferenc József nem tartott volna helyesnek, és Apponyi lemondását – igaz, csak részben emiatt – nem fogadta el. 49 Ezzel megmaradt a lehetőség, hogy a császár Apponyi György személynököt és országbírót bízza meg, mint királyi biztost az országgyűlés megnyitásával, ami be is következett 1861. április 1-jén.50 A konzervatív főurak számára ez a megol dás tűnt a legmegnyugtatóbbnak, hiszen az uralkodó nem egyezett bele, hogy az általuk megírt trónbeszédet mondja el, így „valósággal fellélegeztek”, amikor a császár döntése megszületett. 51 Szőgyény-Marich László beszámolója szerint Ferenc József nehezen vált meg a tervtől, hogy személyesen utazzon Pest-Budára. Döntésében befolyásolták őt a Magyarországról érkező hírek, miszerint sem Deák Ferenc, sem Rottenbiller Lipót pesti polgármester nem javasolta a megjelenését.52 Vay Miklós kancellár vi szont úgy vélte: „Ha a németek [az osztrák miniszterek] nincsenek, lement volna ő felsége minden skrupulusa mellett is a pesti Schwarzsehereknek.” 53 Az országgyűlés megnyitása 1861. április 6-án Apponyi György a budai királyi palotában megnyitotta a magyar országgyűlést. Az időpontot csak az azt megelőző este hozták nyilvánosságra. A szertartás első része a budai várkápolnában zajlott, ahol Scitovszky János hercegprímás celebrálta a szentmisét. A trónbeszéd felolvasására 12 óra táján került sor a palota tróntermében, amelyet az 1849-es károk után addigra már felújítottak. 49 Később azonban már az esetleges lemondás sem tartotta volna vissza attól, hogy királyi kéziratot bocsásson ki, ami uralkodói oktrojként hatott éppen az országgyűlés előestéjén. Lásd Szőgyény-Marich László bejegyzése, 1861. márc. 12., 25., 26. Közli Idősb Szőgyénӱ -Marich László országbíró emlékira tai i. m. III. 82., 89., 90. 50 Ő Felsége legfelsőbb kézirata Apponyi György grófhoz az országgyűlés megnyitása tárgyában. Bécs, 1861. ápr. 1. Közli Deák Ferencz beszédei III. i. m. 14–15. 51 Mailáth kancellár előterjesztése az uralkodóhoz. Bécs, 1865. nov. 7. Az uralkodó megjegyzésével. Schönbrunn, 1865. nov. 9. MNL OL I 60 1865. évi ogy. megnyitása. 1865/2/28 fol. 170–174.; Szabad Gy.: Forradalom és kiegyezés i. m. 434–435.; Szőgyény-Marich szerint Ferenc József úgy vélekedett az általa írt beszédről, hogy az „mégis csak nagyon szelíd lett volna”. Ugyanakkor az április 4-én tartott bécsi miniszteri értekezlet után Vay Miklós azt írta Apponyinak az ő változatáról, hogy „azt gyengének, alázatosnak találták”. Szőgyény-Marich László bejegyzése, 1861. ápr. 13. Közli Idősb Szőgyénӱ -Marich László országbíró emlékiratai i. m. III. 95–96.; Vay Miklós Apponyi Györgynek. Bécs, 1861. ápr. 4. Közli Deák Ferencz beszédei III. i. m. 16–17. 52 Szőgyény-Marich László bejegyzése, 1861. márc. 29. Közli Idősb Szőgyénӱ -Marich László ország bíró emlékiratai i. m. III. 90–92. 53 Vay Miklós Apponyi Györgynek. Bécs, 1861. ápr. 4. Közli Deák Ferencz beszédei III. i. m. 16–17.
