Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Manhercz Orsolya: Trónbeszéd korona nélkül?
TRÓNBESZÉD KORONA NÉLKÜL? 1206 a korábbi szokások követését. A királyi magyar testőrség ugyancsak hiányzott, ezért testőri szolgálatot a darabontok és a bécsi udvari őrség mellett az Arzierengárdának kellett volna teljesítenie kapitányaikkal együtt. A résztvevő családtagok és miniszterek személyét tekintve nem szerepeltek irányelvek az előterjesztésben, erről nyilván mindig az adott helyzetnek megfelelően döntött az uralkodó. 35 A megnyitás ceremóniájával kapcsolatban további három lényeges kérdés merült fel a korábbi minták alapján. Egyrészt az a fent már említett központi probléma, hogy az uralkodót egy küldöttség hívja-e meg az országgyűlésre és a koronázásra. Másrészt az, hogy lesz-e ünnepélyes bevonulás, ahogy az a koronázó országgyűlések alkalmával lenni szokott. Harmadrészt az egyes események (megnyitás, nádorválasztás, a rendek megvendégelése, koronázás) szertartásrendjét kellett meghatározni. 36 Az előterjesztés megválaszolatlan maradt,37 de az valószínűnek tűnik, hogy Ferenc József foglalkozott a felmerült kérdésekkel, mert Szőgyény-Marich Lászlónak sajnálkozással említette, hogy nincs magyar testőrség. 38 Trónbeszéd korona nélkül? Ferenc József természetesen eltekinthetett volna a hagyománytól, magyar tanácsadói bíztatták is erre, és az 1848 előtti szokásokat felelevenítve javasolták, hogy a császár anélkül tartson trónbeszédet, hogy a királyi propozíciókat átadná. 39 Szőgyény a trónbeszéd tervezetét is elkészítette, éppen a különleges helyzet magyarázatával kezdve azt: „Ha az ősi szokástól eltérve, előbb jelenek meg hű Magyarjaim körében, semmint általuk meghíva, a magyar szt. koronávali felavattatásom ünnepét ülhetném, ez azért történik, mert szívem vágyának ellent nem állhatva, alig várhatom, hogy annak legbensőbb érzelmeit, még mielőtt kir. előadásaimat előterjeszteném, nyíltan kitárhassam.” 40 35 Liechtenstein főudvarmester előterjesztése a császárhoz, 1861. jan. 19. MNL OL I 60 1865. évi ogy. megnyitása, 1865/2/28. fol. 1–5.; Az udvari hivatalok számára a névsor mielőbbi összeállítása a szálláshelyek biztosítása miatt volt lényeges, amiben komoly gondot okozott a királyi palota kapacitásának végessége. 36 Uo. 37 Kuefstein főistállómester utal vissza az előterjesztésre 1865-ben, amely ekkor még mindig az uralkodónál van. Kuefstein előterjesztése az uralkodóhoz, Bécs, 1865. szept. 21. MNL OL I 60 1865. évi ogy. megnyitása. 1865/2/28 fol. 79–84. 38 Szőgyény-Marich László bejegyzése, 1861. márc. 25. Közli Idősb Szőgyénӱ -Marich László ország bíró emlékiratai i. m. III. 89. 39 Szőgyény-Marich László bejegyzése, 1861. márc. 12. Közli Idősb Szőgyénӱ -Marich László ország bíró emlékiratai i. m. III. 82., illetve Vay Miklós kanczellárnak a felséghez intézett jelentése a magyar kormányférfiaknak a közelgő országgyűlés alkalmával követendő politikájuk iránt megtartott értekezlete tárgyában. Uo. Függelék XX. 276–288., itt: 277–278. 40 Szőgyény trónbeszéd-tervezete azon esetre, ha őfelsége az 1861. országgyűlést személyesen megnyitja. Közli Idősb Szőgyénӱ -Marich László országbíró emlékiratai i. m. III. Függelék XXII. 293–296.
