Századok – 2017
2017 / 5. szám - KRÓNIKA - Gyóni Gábor: Nemzetközi konferencia az orosz forradalom 100. évfordulóján
1175 NEMZETKÖZI KONFERENCIA AZ OROSZ FORRADALOM 100. ÉVFORDULÓJÁN Az Eötvös Loránd Tudományegyetem számára kiemelkedő esemény volt, hogy a Bölcsészettudományi Kar Ruszisztikai Központja négy kontinens (Amerika, Ausztrália, Ázsia, Európa) kutatóinak részvételével rendezett nemzetközi tudományos konferenciát 2017. május 15–16-án az 1917-es orosz forradalom 100. évfordulójára emlékezve. Az 1917-es oroszországi események kapcsán a mai orosz történettudomány hivatalosan „az orosz forradalom” kifejezést használja (a korábbi „hatalomátvétel” – perevorot vagy Nagy Októberi Szocialista Forradalom helyett), s összefüggő tör ténelmi folyamat részeként tekint az 1917-es oroszországi hatalomváltásokra, a császári Orosz(országi) Birodalom összeomlására, a rövid liberális kísérletre, és az új szovjet állam megalakulására (majd pedig polgárháborúban való megszilárdulására). Az 1917-es orosz forradalom – elismerik ezt méltatói és kritikusai egyaránt – világtörténelmi jelentőségű esemény volt. Az általa keltett lökéshullámok megrengették a talajt Nyugaton és Keleten egyaránt, s bár részben még az első világháború kataklizmája táplálta energiáját, új csapást is vágott a világtörténelem folyásának, s új – bár később elbukott – alternatívát adott a korábban egyeduralkodónak tetsző nyugati fejlődési modellel szemben. (Tulajdonképpen eddig egyedül a szovjetek berendezkedése tudott komoly kihívást intézni a gyarmatosítás korától globálisan is domináns „nyugati civilizáció” ellenében.) A szovjetek forradalma előbb vagy utóbb az egész világon éreztette hatását. Erre reflektált a konferencia címe is: Az orosz forradalom száz éve és jelentősége a világtörténelemben és kultúrában. A résztvevők Magyarországon és Oroszországon kívül az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Belgium, Izrael, Kanada, a Kínai Népköztársaság, Olaszország, Szlovákia tudományos műhelyeiből érkeztek. Olyan nemzetközi hírű tudósokat hívtak meg a budapesti konferenciára, mint Vlagyimir Buldakov (Moszkva) vagy Sheila Fitzpatrick (Sidney). A résztvevőket Mezey Barna, az ELTE rektora és Borhy László, a Bölcsészettudományi Kar dékánja köszöntötte, kiemelve a Ruszisztikai Központ tudományszervező és Oroszország-kutatásokban játszott nemzetközileg is jelentős szerepét, valamint az 1917-es tematikában és a Lenin-kutatásokban nemzetközi hírnevet szerzett Krausz Tamás munkásságát. A konferencia előadásai és az azt követő viták során az 1917-es orosz forradalom és következményeinek számos aspektusa került szóba. Az ötven előadás során egészen eltérő vélemények, álláspontok hangzottak el. Voltak kutatók, akik pozitívan értékelték az 1917-es orosz forradalom jelentőségét, örökségét; mások KRÓNIKA
