Századok – 2017
2017 / 5. szám - MŰHELY - Varga Szabolcs: Emlékpark és kulthely között. Mohács a 21. századi magyar emlékezetkultúrában
EMLÉKPARK ÉS KULTHELY KÖZÖTT 1164 Kamil azon 1926. évi kezdeményezésére, hogy a Duna jobb oldalán több településen is táblát avattak II. Lajos táborozásának emlékére. Szintén a turistáknak szólt az a Szigetvár Város Önkormányzata által levezényelt pályázat, melynek keretében egy történelmi olvasó- és útikönyv készült az Újlaktól Csáktornyáig terjedő, Szulejmán szultánhoz és Zrínyi Miklóshoz köthető építészeti emlékekről.10 A magyar, horvát és angol nyelven napvilágot látó kiadvány mellett megjelent egy négynyelvű fotóalbum is, hogy ajándékként minél több emberhez juthassanak el a környék – így a Nemzeti Emlékhely – látnivalói. 11 Ezt a törekvést segíti a szintén e címet viselő vándorkiállítás, amely már bemutatásra is került a csatatér fogadóépületében. Ezek az eredmények jelzik, hogy Mohács emlékezete kilépett a szűken vett tudományosság terrénumából, és a hagyományőrzők, túrázók, valamint érdeklődő látogatók – azaz mindazok, aki valóságosan vagy virtuálisan el látogatnak a helyszínre – alakítják az erről szóló közbeszédet, ez pedig – amint azt alább látni fogjuk – hatással van a tudományos életre is. 2016-ban a tö rténész szakma a maga módján emlékezett meg a mohácsi csata és Buda eleste egy napra eső sorsfordító eseményé ről. Stílszerűen a budai várban au gusztus 29-én tudományos konferencia zajlott Buda oppugnata 1541 címmel, ahol bemutatták a Mohácsról szóló legújabb emlékkötetet is („Nekünk mégis Mohács kell...” II. Lajos király rejtélyes halála és különböző temetései. Szerk. Farkas Gábor Farkas – Szebelédi Zsolt – Varga Bernadett. Bp. 2016.). A történészi lelemény így hajlította össze 2016-ban a teret és az időt, kötötte össze – az egyébként természetesen szorosan összetartozó – Mohácsot és Budát. A kötet előzményeihez azonban ennél korábbra kell visszamennünk. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és az Országos Széchényi K önyvtár által kiadott kötet terve egy évvel korábban, 2015. augusztus 29-én született meg. Apropóját az adta, hogy az orvostudomány részéről Nemes István és Tolvaj Balázs megfogalmazta kételyeit II. Lajos halálával és holttestének sorsával kapcsolatban. Az ő felvetésük hívta vitába a történettudomány művelőit a fent említett napon, és az ott elhangzott előadások adják közel felét a kötetnek. Ehhez jönnek még a II. Lajos haláláról szóló források, végül pedig a mutatók. Elöljáróban megjegyzendő, hogy az alcím némileg megtévesztő, mert II. Lajos különböző temetései egyik tanulmánynak sincsenek a homlokterében, holott korántsem lett volna érdektelen az udvari ceremóniák történetébe illesztve ezeket is végigvenni. 10 Varga Szabolcs – Müller Nándor: Történelmi kalandozás a Dráva mentén. A Zrínyi-Szulejmán Tematikus Út értékleltára (a horvát könyv címe: Povijesne šetnje kraj rijeke Drave. Inventar vrijednosti Tematskoga Puta Zrinski-Sulejman, az angol könyv címe: Historical Wanderings along the Drava. Repository of the Values the Zrínyi-Suleyman Thematic Route) Szigetvár 2016. 11 Varga Szabolcs – Müller Nándor: Épített örökség. Várak, kastélyok, török kori emlékek a Zrínyi-Szu lejmán Tematikus Út mentén. Szigetvár 2016.
