Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Mátyás-Rausch Petra: Az erdélyi pénzügyigazgatás átszervezésére tett kísérletek 1598 és 1604 között
AZ ERDÉLYI PÉNZÜGYIGAZGATÁS ÁTSZERVEZÉSÉRE TETT KÍSÉRLETEK 1598 ÉS 1604 KÖZÖTT 1110 zónak legalább három éves köztehermentességet kellene adni, hogy így segítsék berendezkedésüket.90 Az instrukció arra is felhívta a kormányzó figyelmét, hogy a magszakadás és hűtlenség miatt a fiskusra háramló birtokok irányítása a kamara hatásköre, a kormánytanács többi tagja kizárólag javaslatot fogalmazhat meg ez ügyben. A kamara tisztviselőit segíteni kell az adók és a vámok beszedésében, valamint azokért felelős hivatalnokok ellenőrzésében. 91 A kormánytanácshoz hasonlóan az Erdélyi Kamara is – Ember Győző szavaival élve – az újkori hivatal jellegét öltötte magára, hiszen állandó központtal (Kolozsvár) bírt, testületi ügyintézés jellemezte, és a hivatalnokok munkáját egy központi utasítás szabályozta.92 Arról már korábban szó esett, hogy a kormányta nács és a kamara szoros kapcsolatban állt egymással. Több ok is meghúzódhatott azon elgondolás mögött, hogy egyes tanácsosok mindkét testületben dolgozzanak, de a legfőbb indok valószínűleg a tartomány pénzügyi és ezáltal politikai stabilizációja lehetett. A kormánytanács részlegesen ismertetett instrukciójából kiderül, hogy Erdély megtartásában kulcsfontosságú szerepe volt a pénzügy hatékony irányításának, ezért életbevágóan fontos volt, hogy a terület kormányzását és a pénzügyeket irányító szerv együtt tudjon és akarjon működni egymással. 93 A szervezeti utasítás bemutatása előtt még két, Ember Győző monográfiájában szereplő adatot cáfolnék meg. Az első a kamara hatáskörével kapcsolatos. Az instrukció bevezetőjében található egy könnyedén félreérthető latin kifejezés (caeteraque negotia eo spectantia ). Ez Ember Győző szerint azt jelentette, hogy az Erdélyi Kamara feladata nemcsak a szigorú értelemben vett pénzügyigazgatás lenne, hanem egyéb teendők is alá tartoznának.94 A latin nyelvű instrukcióban azonban úgy fogalmaztak, hogy az uralkodó a tanácsosokat az erdélyi bevételek igazgatásával és egyéb teendők ellátásával bízta meg. Ebből pedig az következik, hogy az „egyéb teendők” kifejezés nem a kamarára vonatkozott, hanem a szöveg arra tett utalást, hogy a kamarai tanácsosok részt vettek a kormánytanács munkájában is.95 A másik, kevésbé feltűnő tévedés a kamarai tanács összetételében érhető tetten. Ember Győző szerint a kamarai tanácsban Albert Huet és a korábbi jövedelemigazgató, Hans Renner is szerepet kapott, akiket ezzel kívántak integrálását hátráltatja a román lakosság is, arra kellene ösztönözni a nemeseket, hogy a román jobbágyok helyett inkább németeket telepítsenek földjeikre. 90 Uo. 362–363. 91 Uo. 364–365. 92 Ember Gy.: Az újkori magyar közigazgatás i. m. 425. 93 Vö. uo. 427–428. 94 [...] quos de fide integritate ac industria eorundem confisi ad eam provinciam et durante beneplacito nostro constituimus in administratione proventuum Transylvanicorum caeterisque negotiis eo spectantibus, una cum adiunctis et infrascriptis personis, gerere debeant. Lásd EOE V. 244. 95 Vö. Ember Gy.: Az újkori magyar közigazgatás i. m. 428.
