Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Mátyás-Rausch Petra: Az erdélyi pénzügyigazgatás átszervezésére tett kísérletek 1598 és 1604 között
MÁTYÁS-RAUSCH PETRA 1111 kárpótolni a megszüntetett állásért.96 Albert Huet neve azonban sem az inst rukcióban, sem más – a kamarához köthető – eddig fellelt iratban nem fordul elő, ő kizárólag a kormánytanács munkájában vállalt tényleges feladatokat. 97 Hans Renner neve a későbbiekben valóban felmerült, mint lehetséges tanácstag. Mátyás főherceg 1604. november végén írt arról Giorgio Bastának, hogy talán jobb lenne a kamara központját Kolozsvárról átenni Gyulafehérvárra, mert onnan jobban szemmel lehetne tartani a távolabb fekvő erdélyi területeket, különösképpen a székely székeket. A főherceg abbéli aggodalmának is hangot adott, hogy a tanácsban csak „idegen” származású személyek ülnek, ezért talán érdemes lenne egy-két erdélyi születésű szászt is beválasztani, köztük Hans Rennert vagy Haller Gábort.98 Arra vonatkozóan jelenleg nem rendelkezünk adatokkal, hogy a főherceg elgondolását megvalósították-e. Az Erdélyi Kamara számára január 20-án kiadott instrukció az 1567-ben kiadott szepesi kamarai utasítás alapján készült. A két szöveg összevetése során kiderült, hogy bizonyos helyeken (titoktartási kötelezettség, titkár, számvevő, perceptor feladata, harmincadvámra vonatkozó rendelkezések) a két szabályzat szóról szóra megegyezik.99 Magától értetődő, hogy az Erdélyi Kamara instruk ciójának megszövegezésekor felhasználták a magyar területen működő kamarák szabályzatait, de az bizonyosan nem véletlen, hogy pont a Szepesi Kamara lett a minta. Ebben döntő szerepet játszott, hogy mind a felső-magyarországi régió, mind Erdély hasonló stratégiai jelentőséggel bírt. Ezzel a ténnyel már I. Ferdinánd idején is tisztában voltak, ezért fektettek nagy hangsúlyt az erdélyi jövedelmek rendezésére. 100 Az Erdélyi Kamara elnöke Nicolas von Burghausen lett, mellette tanácsosi tisztséget töltött be Georg Hofmann (ekkor a Szepesi Kamara titkára volt), Carl Imhoff (a Magyar Kamara tanácsosa) és Paul Krauseneck (az Udvari Kamara tanácsosa).101 A kamarai tanács összetételéből látszik, hogy jóllehet Migazzi 96 Uo. 427. 97 Albert Huet szerepére a teljesség igénye nélkül lásd SJAN Cluj Fond familial Kornis Nr. 250. fol. 16, fol. 20. 98 Basta György hadvezér levelezése II. i. m. 529–530. 99 MNL OL E 136 VII. k. 23–49. Az egyezéseket és különbségeket az egyes pontoknál tárgyalom. 100 Oborni T.: Erdély pénzügyei i. m. 52–53. 101 Georg Hoffmannra lásd Állami (királyi és császári) tisztségviselők a 17. századi Magyarországon (Adattár). Összeáll. Fallenbüchl Zoltán. Bp. 2002. 133.; Carl Imhoffra lásd Ember Gy.: Az újkori magyar közigazgatás i. m. 132.; Carl Imhoff neve Im Hoff formában is előfordul a forrásokban, többek között SJAN Cluj Fond familial Kornis Nr. 250. fol. 3. Paul Krauseneckre ÖStA AVA FHKA HFU r. Nr. 78. Konv. 1603. Mai fol. 3–5.; Paul Krauseneck a későbbiekben sikeres kamarai karriert futott be, ő lett 1608 és 1612 között az Udvari Kamara elnöke. Lásd András Péter Szabó: Die Beziehungen der Siebenbürger Familie Haller zu Wien und zu den Mitgliedern Familie Habsburg in der Frühen Neuzeit. In: Die Weltliche und Kirchliche Elite aus dem Königreich Böhmen und Königreich Ungarn am
