Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Mátyás-Rausch Petra: Az erdélyi pénzügyigazgatás átszervezésére tett kísérletek 1598 és 1604 között
AZ ERDÉLYI PÉNZÜGYIGAZGATÁS ÁTSZERVEZÉSÉRE TETT KÍSÉRLETEK 1598 ÉS 1604 KÖZÖTT 1106 az egyre növekedő hadikiadásokra. A Habsburg-kormányzat ugyanis nem mondott le arról, hogy a birodalom központjától távol eső területen bevezesse a kamarai igazgatást, ahogy azt pár évtizedet megelőzően Felső-Magyarországon is tették.66 Ezt bizonyítja, hogy még Renner instrukciójának kiadása előtt egy hó nappal az Udvari Kamara megkereste a Magyar Kamara tanácsát, hogy ajánljanak a felállítandó Erdélyi Kamara tisztviselői karába olyan szakembereket, akik jártasak számvevői, gazdálkodási feladatokban, valamint rendelkeznek latin nyelvtudással.67 A kamara felállítását a Székely Mózes vezette lázadás és betörés ugyan késleltette, de miután Székely Mózes Brassó mellett vereséget szenvedett és meghalt, a Habsburg-uralom végleg megszilárdult Erdélyben, így folytatni lehetett a reformokat. Giorgio Basta már 1603 szeptemberében kijelentette az erdélyi rendeknek adott válaszában, hogy a jövőben a vámokat és tizedeket egy királyi kamara fogja beszedni Erdély területén. 68 Az önálló erdélyi pénzügyigazgatási szerv felállításának terve azonban nem mindenkinek nyerte el a tetszését. A Szepesi Kamara elnöke, Migazzi Miklós már a goroszlói csatát követően megkereste az Udvari Kamarát azzal a kéréssel, hogy az újonnan birtokba vett bihari területeket az uralkodó ne adományozza el, hanem adja a Szepesi Kamara kezelésébe. Migazzi azzal érvelt, hogy az 1567. évi instrukció értelmében a kassai kamara joghatósága az erdélyi területre is kiterjedt.69 A központi kormányzatnak azonban más tervei voltak, az Erdélyi Kamara felállításával az új tartományt szervezetileg is le akarta választani a Magyar Királyság területéről. 70 Kamara és kormánytanács Erdélyben (1604–1605) Az 1604. esztendő hatalmi-politikai események mellett igazgatási változásokban is bővelkedett. 1604 januárjában a Birodalmi Udvari Kancellária két nagy hord erejű, Erdély igazgatását érintő uralkodói rendeletet és instrukciót adott ki.71 A január 12-én kiadott utasítás Erdély kormányzásával foglalkozott, és egy nagy 66 Vö. uo. 67 MNL OL E 21 1603. február fol. 2., 42. Vö. Kruppa T.: Miksa főherceg i. m. 837. 68 EOE V. 235.; Székely Mózesre lásd Erdély története I. i. m. 532. 69 MNL OL E 136 Magyar Kamara archivuma, Diversae instructiones, Másolati könyvek és bekötött iratok (a továbbiakban: E 136) VII. k. 28–29. A forrást Póka Ágnes bocsátotta rendelkezésemre, amit ezúton köszönök meg. 70 Kruppa T.: Miksa főherceg i. m. 834–836. 71 A Magyar Udvari Kancellária és a Birodalmi Udvari Kancellária egymáshoz fűződő viszonyára és jogkörükre a teljesség igénye nélkül lásd Fazekas István: A Magyar Udvari Kancellária leltára 1577-ből. Fons 9. (2002) 1–3. sz. 232.
