Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Mátyás-Rausch Petra: Az erdélyi pénzügyigazgatás átszervezésére tett kísérletek 1598 és 1604 között
MÁTYÁS-RAUSCH PETRA 1107 kormánytanács felállítását célozta meg.72 Az Erdélyi Kamara megszervezését el rendelő okirat pedig 1604. január 20-án kelt.73 A két szervezeti utasítással, noha jelentőségükhöz nem fér kétség, mindezidáig nem sokat foglalkozott a kutatás. Jóllehet tanulmányomban az erdélyi pénzügyigazgatást érintő kérdéseket tárgyalom, mindenképpen szót kell ejtenem az Ember Győző által jobb híján kormánytanácsnak nevezett hivatalról is.74 Az új erdélyi pénzügyigazgatási szerv ugyanis szorosan kötődött a kormánytanácshoz, mert az utóbbiban szerepet vállaló tanácsosok álltak a kamara élén is, valamint mindkét utasításban történik utalás a másik kormányszervre. A központi kormányzatnak elemi érdeke volt, hogy az erdélyi tartományt igazgató tanács együtt tudjon működni a bevételeket kezelő kamarával. A kormánytanácsnak kiadott instrukciót és az ahhoz tartozó január 16-i kiegészítő intézkedéseket Veress Endre publikálta. A forrásközlés bevezetőjében leírta, hogy a január 20-án kelt kamarai instrukció valójában a január 12-én kiadott utasítás átdolgozása, ugyanis – érvelt – a kormányzat nem volt megelégedve az első változattal, ezért rá egy hétre kiadták az átdolgozott változatot, amelyben már csak négy tanácsos szerepelt, a korábbi 14 személlyel szemben.75 Veress interpretációját vette át Meinolf Arens, aki monográfiájában kizárólag kormánytanácsról ír, de az önálló erdélyi pénzügyigazgatási szervről nem.76 Velük szemben Ember Győző szót ejt mindkét kormányszervről közigazgatástörténeti monográfiájában, de azt állítja, hogy a kormánytanácsnak nem adtak ki külön szervezeti utasítást.77 A két forrás ala pos átolvasása után azonban egyértelművé válik, hogy két külön utasításról van szó, amelyekből kiderül, hogy a Habsburg-kormányzat hogyan képzelte el a tartomány igazgatását békeidőkben. A kormánytanácsról szóló instrukció bevezetőjében megindokolták az új kormányszerv felállítását. Eszerint a Székely Mózes vezette felkelés leverése után az 72 Az instrukció több példányban is fennmaradt, az Udvari Kamara archívumában lévő szövegváltozatban széljegyzetek is találhatóak, lásd ÖStA AVA FHKA HFU r. Nr. 82. Konv. 1604. Januar fol. 104., 125–143. Veress Endre a szász universitas levéltárában őrzött másolatot közölte 1913-ban. Lásd Basta György hadvezér levelezése II. i. m. 359–367. 73 A kamarára vonatkozó utasítás is több helyen fennmaradt, és megjelent az Erdélyi Országgyűlési Emlékekben is. ÖStA AVA FHKA SA, Siebenbürgische Kammerverhandlungen r. Nr. 1. fol. 594– 607.; ÖStA AVA FHKA HKA HFU r. Nr. 82. Konv. 1604. Januar fol. 363–391., illetve EOE V. 244–260. Az Udvari Kamara tanácsa az instrukciót 1603. december 26-án fogadta el, majd a Titkos Tanács elé került 1604. január 10-én. ÖStA AVA FHKA HFU r. Nr. 82. Konv. 1604. Januar fol. 390–391. 74 Ember Gy.: Az újkori magyar közigazgatás i. m. 425–426. 75 Basta György hadvezér levelezése II. i. m. 359. 76 Meinolf Arens: Habsburg und Siebenbürgen (1600–1605). Gewaltsame Eingliederungsversuche eines ostmitteleuropäischen Fürstentums in einen frühabsolutistischen Reichsverband. (Studia Transyl vanica Band 27.) Köln–Weimar–Wien 2001. 195–197. 77 Ember Gy.: Az újkori magyar közigazgatás i. m. 425–426.
