Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Mátyás-Rausch Petra: Az erdélyi pénzügyigazgatás átszervezésére tett kísérletek 1598 és 1604 között
MÁTYÁS-RAUSCH PETRA 1105 kifizetéseknél, szóbeli utasítás alapján nem fizethetett ki pénzt, ez alól kizárólag Basta parancsai képeztek kivételt. Az ellenőrnek, ahogy a többi tisztviselőnek is, havi és negyedéves számadást kellett készítenie, az utóbbival az Udvari Kamara felé kellett elszámolnia. Amíg az uralkodó másképp nem rendelkezik – szólt az utasítás –, Reichl az erdélyi munkájáért 40 forintot kap hetenként. 61 A legjelentősebb különbség a két jövedelemigazgató jogállása között húzódott. Haller Péter jóval nagyobb mozgástérrel rendelkezett munkája során, mint Hans Renner a 17. század elején. Haller nem volt oly mértékben alárendelve az Erdélyben állomásozó katonai vezetőnek (Castaldo), illetve a két vajdának (Dobó István, Kendy Ferenc), mint Hans Renner Giorgio Bastának.62 Hans Renner munkáját nemcsak a generális, az ellenőr Georg Reichl, hanem a közelebbről meg nem nevezett számvevők (exactores ) is ellenőrizhették. Haller Pétert központi szinten az Udvari Kamara számoltathatta el, míg a napi felügyeletet I. Ferdinánd a Magyar Kamara tanácsára bízta.63 Ebből fakadóan Renner meg bízásánál joggal várhatnánk, hogy a központi pénzügyigazgatási szerv is részt kapjon a jövedelemigazgató ellenőrzésében, de az instrukcióban ezt egy helyen sem említik. Kizárólag Rennernek – a többek között – az erdélyi harmincad üggyel foglalkozó és az Udvari Kamara archívumában fennmaradt elszámolásai bizonyítják, hogy kapcsolatban állt a központi kamarával.64 Ennek hason ló magyarázata lehet, mint Haller esetében. A napi felügyeletet Renner felett Giorgio Basta látta el, míg végső elszámolással az Udvari Kamarának tartozott. Ezt a vélekedést támasztja alá, hogy az Udvari Kamarának küldött feljegyzései megbízatása vége felé, 1603 novemberében és decemberében készültek. Arra vonatkozóan nincsenek adataink, hogy Hans Renner mennyire volt megelégedve saját munkájával – szemben Haller Péterrel –, de az bizonyos, hogy hivatalosan alig egy évig viselte hivatalát.65 Míg Haller Péter egy éves elkeseredett szélma lomharc után maga mondott le tisztségéről, addig Hans Renner posztját maga a központi kormányzat szüntette meg. A jövedelemigazgatóság bevezetése ideiglenes és kényszerűségből választott megoldás volt annak érdekében, hogy az erdélyi tartományt vezetők számára egyelőre áttekinthetetlen jövedelmeket minél előbb rendezni lehessen, és felhasználni 61 Uo. Georg Reichl a későbbiekben többek között erdélyi hadi fizetőmester lett. Lásd Basta György hadvezér levelezése és iratai (1597–1607) I–II. Szerk. Veress Endre. (Monumenta Hungariae Historica 1. osztály Okmánytár 34.) Bp. 1909–1913. I. 540., 580., II. 311., 402. 62 Oborni T.: Erdély pénzügyei i. m. 54–55. 63 Uo. 64 ÖStA AVA FHKA HFU r. Nr. 81 Konv. 1603. November fol. 447–448.; Konv. 1603. Dezember fol. 358–359., 362–363. A források felkutatásában szíves segítséget nyújtott Oross András, a bécsi magyar levéltári delegátus, amit ezúton is köszönök neki. 65 Oborni T.: Erdély pénzügyei i. m. 58.
