Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Mátyás-Rausch Petra: Az erdélyi pénzügyigazgatás átszervezésére tett kísérletek 1598 és 1604 között
MÁTYÁS-RAUSCH PETRA 1099 kompetens ebben a kérdésben, ezért továbbította a feladatot a Szepesi Kamara tanácsának Kassára. Ez is bizonyítja, hogy az erdélyi terület Magyar Királyságon belüli helyzetét több szempontból is párhuzamba állították a felső-magyarországi régióéval. A Szepesi Kamara tanácsosai szeptember 15-én kelt válaszlevelükben kihangsúlyozták, hogy milyen bonyolultak az erdélyi viszonyok, és szerteágazóak az erdélyi fiskális javak. Azt javasolták felettesüknek, hogy a korai Szepesi Kamara mintájára állítsanak fel egy olyan hivatalt, amely legalább a minimális mértékben teljesíti a kamarai szervezet jogi feltételeit. Ennek értelmében – érveltek – ki kellene nevezni egy elnököt, mellé két tanácsost, egy titkárt, egy írnokot, valamint egy számvevőt. Ez a berendezkedés addig maradna érvényben, amíg nem döntenének a végleges igazgatási formáról. A kassai kamarai tanácsosok szerint kizárólag németeket és magyarokat – értve ez alatt a királyságbelieket – lenne tanácsos alkalmazni, mert az erdélyiek rendkívül megbízhatatlanok. A német kamarai tisztviselők közül Nicolas Haunoldot, az Udvari Kamara titkárát, valamint Johann Ercket, néhai idősebb Felician von Herberstein nagybányai bányabérlő egykori alkalmazottját ajánlották, aki akkoriban már a máramarosi sóbányászat vezetője volt. Utóbbi személyénél kiemelték, hogy az elmúlt években sokat forgott erdélyi körökben, utalva a Herberstein családhoz fűződő viszonyára.42 A magyarok közül Pesthy Zsigmond Sáros vármegyei nemesurat és Kiss Lukács kassai várnagyot tartották alkalmasnak a feladatra. 43 Az Udvari Kamara elfogadta a Szepesi Kamara javaslatát, de Báthory Zsigmond újbóli visszatérése és az abból fakadó újabb politikai fordulat arra kényszerítette a központi kormányzatot, hogy az „A” tervnek is nevezhető elképzelés megvalósítását egy békésebb időszakra halassza, és egy kevésbé bonyolult „B” terv mentén, egy jövedelemigazgatóság felállításával oldja meg az erdélyi pénzügyigazgatás átalakítását, ahogy azt I. Ferdinánd is tette 1552 és 1553 között. 44 Ţârii-Româneşti VI. Publicate de Andrei Veress. Bucureşti 1933. 58–64., 449. Vö. Kruppa T.: Miksa főherceg i. m. 835. 42 MNL OL E 21 1601. szeptember fol. 4–7. Vö. Kruppa T.: Miksa főherceg i. m. 835.; Nicolas Haunold erdélyi tevékenységére lásd Österreichisches Staatsarchiv (a továbbiakban: ÖStA) Allgemeines Verwaltungsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv, Alte Hofkammer (a továbbiakban: AVA FHKA), Hoffinanz Ungarn (a továbbiakban: HFU) r. Nr. 89. Konv. 1605. August fol. 35–40. Johann Erck hosszú időn keresztül idősebb Felician von Herberstein bizalmasa volt, többek között ő volt Raimund von Herberstein nevelője, valamint a nagybányai bányakamara vezetője 1585 és 1590 között. Kettejük viszonya azonban megromlott, leginkább azért, mert Erck végezte az érdemi munkát Nagybányán, míg Herberstein politikai terveit szövögette, és állandóan úton volt. A báró halála után nem sokkal elvette annak özvegyét, és megpróbálta rátenni a kezét a Herberstein vagyonra, de ez a terv végül az örökösök ellenállásán megbukott. Lásd MNL OL F 15 Erdélyi országos kormányhatósági levéltárak, Kolozsmonostori Konvent országos levéltára, Protocolla, libri regii et stylionaria (a továbbiakban: F 15) XV. Prot. fol. 308. 43 MNL OL E 21 1601. szeptember 15. fol. 4.–7. 44 Oborni T.: Erdély pénzügyei i. m. 49–50.
