Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Mátyás-Rausch Petra: Az erdélyi pénzügyigazgatás átszervezésére tett kísérletek 1598 és 1604 között
AZ ERDÉLYI PÉNZÜGYIGAZGATÁS ÁTSZERVEZÉSÉRE TETT KÍSÉRLETEK 1598 ÉS 1604 KÖZÖTT 1100 Az erdélyi tartomány pacifikálása és a jövedelemigazgatóság felállítása (1602–1603) Báthory Zsigmond a Mihály vajda megöletését követő általános kétségbeesést arra kívánta felhasználni, hogy újra magához ragadja a hatalmat, de végül 1602-ben feladta a küzdelmet, és végleg távozott Erdély területéről. A visszatérő Giorgio Basta generális 1602 júliusában az erdélyi csapatokat megverte Tövisnél, így ellenfél nélkül maradva Erdély egyedüli ura lett.45 I. Rudolf azonban nem ki zárólag az erdélyi területet kemény kézzel hódoltató Bastára kívánta bízni Erdély kormányzatát. Az ideiglenes polgári kormányzás két királyi biztos (Hans Molart, Nicolas von Burghausen) feladata lett, akik 1602 decemberében érkeztek meg a fejedelemség területére, ahol azonnal munkához láttak. Az első hónapokban végzett tevékenységükről egy februári, hosszabb lélegzetvételű jelentésben számoltak be, amelyben helyet kapott több, az erdélyi tartomány kormányzására vonatkozó javaslatuk is.46 A pénzügyigazgatásról csak általánosságban írtak, miszerint fon tos lenne a jövedelmeket növelni, a sok haszonnal kecsegtető nemesércbányászatot fejleszteni. Új erdélyi kormányzati központnak pedig Szeben városát ajánlották, ugyanis az ott lakó szászok megbízhatóak, lojálisak az uralkodóhoz. 47 Ugyanezekben a kérdésekben nyilvánított véleményt Napragi Demeter egykori erdélyi kancellár is, aki szintén kiemelte Szeben hűségét 1602-ben benyújtott memorandumában. Napragi a biztosokkal ellentétben a polgári kormányzás minden területére, köztük a pénzügyigazgatás átalakítására is tett javaslatot feljegyzésében. Az erdélyi pénzügyeket – írta – vagy megbízható perceptorok nak, azaz pénztárnokoknak, vagy egy kamarának kellene vezetnie. A tisztvi selőknek instrukciót kellene adni, és lelkiismeretes német hivatalnokokat kellene megbízni ezzel a fontos feladattal. Véleménye szerint Kolozsvár vagy Brassó alkalmas lenne pénzügyigazgatási központnak, a kormányzás egyéb területeit pedig Gyulafehérvárról vagy Szebenből irányítanák.48 A két fenti feljegy zés közül a pénzügyigazgatási változtatások terén Napragi munkája bizonyult 45 Erdély története I–III. Főszerk. Köpeczi Béla. Szerk. Makkai László – Mócsy András. Bp. 1986. I. 530–532. (A vonatkozó fejezet szerzője Makkai László.) 46 Relation der kais. Kommissäre Basta, Molart und Burghauß an Kaiser Rudolph II. über die siebenbürgischen Angelegenheiten und wie selbe am besten zu ordnen seien. Archiv des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde. Bd. IV/2. Hermannstadt 1850. (a továbbiakban: Relation) 86–128. 47 Uo. 98. 48 Erdélyi Országgyűlési Emlékek I–XXI. Szerk. Szilágyi Sándor. (Monumenta Hungariae Historica III/b. Monumenta Comitalia Regni Transylvaniae) Bp. 1875–1898. (a továbbiakban: EOE) V. 173– 175. A királyi biztosok a pénzügyi központ helyszínét illetően nem értettek egyet a püspökkel, ők éppen azt ecsetelték jelentésükben, hogy Kolozsvár és Brassó polgársága nem megbízható, ezért kellene a polgári kormányzás minden területét Szebenből irányítani. Lásd Relation 98.
