Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Szőcs Tibor: Miből lett az országbíró? Az udvarispáni tisztségek kialakulása
SZŐCS TIBOR 1079 meg az udvarispán. Ha ebből a néhány adatból következtetést akarnánk levonni, akkor hasonló tabló rajzolódna ki, mint a magánbirtokok udvarispánjai esetében: az itteni udvarispánok is irányították, összefogták az udvarszervezet népeit, ezzel összefüggésben bíráskodtak is felettük, továbbá az ispán képviseletében is eljártak. Az árpási besenyők udvarispánjának egyetlen felbukkanása szintén bírói szerepkört sejtet 1224-ben. 88 Mindezeken kívül egy adatunk van még a 12–13. század fordulójáról (talán inkább a 12. század végéről), ami azért nem kapott helyet a fenti részletes szemlében, mert igen sok bizonytalanság övezi: nem tudjuk pontosan keltezni, nem tudjuk, hogy pontosan miféle udvarispánról van benne szó, és még az sem biztos, hogy hiteles-e egyáltalán. Egy 1214-es keltezésű oklevélben II. András megerősítette azokat az adományokat, amiket Boleszló váci püspök tett a leleszi premontrei monostor javára. Ebben olvashatunk egy Szalonta (Zolunta ) nevű földről is, amit Imre király idejében (tempore regis Emerici ) vásárolt a püspök „bizonyos Oroszországból jött kereskedőktől” (a quibusdam mercato ribus de Ruscia venientibus). A kereskedőknek pedig úgy jutott ez a föld a bir tokába, hogy a falu földművesei (rustici ) kirabolták ezeket a kereskedőket, és őket „Egyed udvarispán jelenlétében [...] a budai egyházban a tüzesvaspróbán elmarasztalták, amely ügy poroszlója Péder faluból való Bost fia Sebestyén” volt.89 Az 1214. évi oklevél a szakirodalom korábbi véleménye alapján hamis, 90 bár Richard Marsina az 1970-es évek elején finomított a kritikán: szerinte a korábbi időkre vonatkozó bejegyzéseknél támaszkodhatott a hamisító a monostor hiteles feljegyzéseire.91 Legutóbb Érszegi Géza már hitelesnek fogadta el a szöveget, amit szerinte néhány évvel a kiadás előtt fogalmaztak meg a monostorban (a szokatlan formulák részben ennek tulajdoníthatóak), és 1214-ben hagyatták jóvá a királlyal.92 Ha el is fogadjuk hitelesnek az Egyed udvarispán történetére vonatkozó feljegyzést, akkor is adódik a kérdés, hogy ki volt ez az Egyed? Történetesen ismerünk egy ilyen nevű curialis comes t Imre király 88 RP 16. 89 qui in presencia Egidii curialis comitis [...] in Budensi ecclesia ferri iudicio convincerant, cuius negocii pristaldus extitit Sebastianus filius Bost de villa Peder – CDES I. 146., legújabb kiadása Érszegi Géza: A leleszi monostor alapítóleveléről (1214). In: Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv XVI. Szerk. Henzsel Ágota (A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai I. Évkönyvek 16.) Nyíregyháza 2003. 24. Csak a vonatkozó rész latin kiadása és magyar fordítása Püspöki Nagy Péter: Piacok és vásárok kezdetei Magyarországon 1000–1301. I. Az Árpád-kori vásártartás írott emlékei és azok kritikája az államszervezéstől a tatárjárásig. Bratislava 1989. 127. 90 Lásd RA 295. számú regeszta kommentárját, és az ott idézett korábbi szakirodalmat. 91 CDES I. 144.; Püspöki N. P.: Piacok és vásárok i. m. 127.; Érszegi G.: Leleszi alapítólevél i. m. 14. 92 Érszegi G.: Leleszi alapítólevél i. m. 14–19.
