Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Szőcs Tibor: Miből lett az országbíró? Az udvarispáni tisztségek kialakulása
MIBŐL LETT AZ ORSZÁGBÍRÓ? 1068 udvar udvarispánja”) címmel illették. 27 Ettől fogva más forrásokban is utalást tettek a királyi udvarra, általában az aula és nem a később az országbírók nevé ben meggyökeresedett curia szóval, 28 ugyanakkor az utóbbi is meg-megjelenik. 29 Ugyancsak ebben az időben, tehát 1220 körül kezdte el leváltani az egy évszázada élő curialis comes t a iudex is. A terminológiai váltást és zűrzavart leginkább a Váradi Regesztrum ez időbeli bejegyzésein lehet érzékeltetni (amennyiben feltételezzük, hogy a 16. században kiadásra felhasznált szöveg, néhány olvasati hibát leszámítva, helyesen őrizte meg a 13. századi eredetit). Rátót nembeli Gyula országbírói hivatala az 1219-re datált bejegyzésekben egy ízben curialis comes , aztán curialis co mes regie aule formában jelenik meg, majd körülírva azt, vicarius iudex regis , vagyis a „király helyettes bírája” néven említik. A következő két őt említő bejegyzésben curialis comes regis és a későbbről oly jól ismert iudex curie formát olvashatjuk. 30 Az, hogy az öt – egyébként egymáshoz igen közel eső, ezért vélhetően időben is viszonylag közeli – bejegyzésben ötféleképpen írták le ugyanazon egy személy hivatalát, azt mutatja, hogy ekkoriban még nem volt az országbíróknak kikristályosodott, mindenki által használt neve. A bírói funkció jelzése ekkor már kezdett utat törni magának, de a régi terminológia is élt még. Bár nem lehetetlen, hogy a káptalan a szerint írta le Gyula titulusát, amit az elébe járuló felek vagy a poroszlók mondtak nekik, és a fenti változatosság ennek is köszönhető. Az viszont feltűnő, hogy ekkortájt még a királyi oklevelek méltóságsoraiban is többféle terminus technicust találunk. Batiz országbíró 1223–1224 folyamán volt aule regie curialis comes, aule nostre curialis comes és curialis comes curie nostre is. 31 Azonban, ha súlyozni kell az adatokat, akkor II. András uralkodása alatt a leggyakrabban használt forma, amit aztán a királyi kancellária írnokai is alkalmaztak, a curia lis comes aule regie (nostre) megnevezés volt. II. András utolsó országbíróját, Kán nembeli Lászlót nevezték így utoljára a királyi oklevelek méltóságsorában.32 IV. Béla trónra léptével véglegesen megszűnt a curialis comes kifejezés országbírókra történő használata, onnantól kezdve a iudex curie (regie) és a iudex aule (regie) nyert teret, hogy aztán az 1270-es évek elejétől kezdve az előbbi váljon egyeduralkodóvá. A nem királyi oklevelek hamarabb átálltak arra, hogy az elnevezésben utaljanak a bírói mivoltára. Az a néhány (az archontológiai névsorok számához mérten 27 VR 192. 28 1221: Nos Benedictus vice iudex aule regie – Hazai Okmánytár I–VIII. Kiadják Nagy Imre et. al. Győr–Bp. 1865–1891. (a továbbiakban: HO) VII. 9.; 1222: Banc aule regie curiali et comite de Alba – CDES I. 199., RA 378.; Botez aule regie curiali comite – HO V. 10., RA 383.; 1223: Botez aule nostre curiali comite – UB I. 92., CD III/1. 401. vö. RA 393., 395.; 1224: Botez aule nostre curiali comite – PRT I. 662., RA 403. 29 1224: Batez curiali comite curie nostre – CDCr III. 231., RA 402. 30 VR 190., 192., 194., 200., 202. 31 Lásd 28–29. jegyz. 32 Az utolsó két adat 1235-ből: RA 537–538.
