Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Kurucz György: Peregrinatio oeconomica. Georgikoni tanárok nyugat-európai tanulmányútjai a 19. század első évtizedeiben
KURUCZ GYÖRGY 1013 művet ajánl, s köztük nem meglepő módon hat éppen Arthur Young nevéhez fűződik. Youngnak a forradalom előtti Franciaországban és Írországban tett tanulmányútjairól készült összeállítása kivételével a szigetország egy-egy régiójában tett tanulmányútjainak leírásai közül négy mű angolul, illetve német fordításban, vagy akár mindkét nyelven megtalálható volt a keszthelyi családi könyvtárban. 16 A későbbi hasznosulás érdekében kialakítandó kapcsolatrendszer, illetve az utazással összefüggésben keletkező iratanyag esetében (például napló vagy jelentés a megbízó számára) alapvető követelmény volt a szubjektivitás lehető legteljesebb kizárása. A 18–19. század fordulójának időszakában a tudományos, illetve gazdasági jellegű, sőt piackutatásra is koncentráló utazások esetében a természettudományos és egyéb, a „Gemeinnützigkeit” szempontjából meghatározott megfigyelési szempontok tekintetében mindenképpen meg kellett haladni egy táj, vagy adott esetben egy gyapjúmosó üzem egyszerű inventarizálási szintjét. 17 Ki kellett lépni az egyéni élmény keretei közül, s miközben magától értetődő elvárás volt az egy-egy jelenséghez kapcsolódó aktorok hiánytalan számbavétele, vagy például egy kultúrtáj adottságainak felsorolása – különösen az agrotechnikai gyakorlatok ismertetésekor – egyúttal komplex entitások megjelenítésére is vállalkoznia kellett az utazónak a tapasztalatok regisztrálása során. Aligha vitatható, hogy ez megfelelő információs keretrendszert, vagyis kiindulópontként egy minden lehetséges szempontra érvényes instrukciók együttesének kidolgozását és alkalmazását tette szükségessé, illetve az utazásra kiválasztott személy tudományos felkészültsége, nyelvismerete, személyisége, s nem mellékesen fizikai teljesítő képessége is nélkülözhetetlen előfeltétel volt. Instrukció és feltételrendszer A Gerics számára összeállított német nyelvű instrukció eredeti tisztázatát gróf Festetics László 1820. március 17-én látta el kézjegyével Bécsben, s másnap személyesen is fogadta a Georgikon tanárát, hogy a részleteket illetően szóban is 16 Beckmann, J.: Grundsätze 1806. i. m. 54–55., vö. Kurucz Gy. : Az „új mezőgazdaság” irodalma i. m. 33–35.; Uő: Keszthely grófja i. m. 201–203.; Arthur Young: A Tour in Ireland. London 1780.; Uő: Travels during the Years 1787, 1788 and 1789, Undertaken More Particularly with a View of Ascertaining the Cultivation, Wealth, Resources, and National Prosperity of the Kingdom of France. London 1792. 17 Hans Erich Bödeker: ”Sehen, hören, sammeln und schreiben”. Gelehrte Reisen im Kommunika tionssystem der Gelehrtenrepublik. Pedagogica Historica 38. (2002) 505–507. A távolságtartás szükségességének, illetve az egyszerű deskriptív megközelítés elvetésének problematikájához lásd Matthias Buschmeier – Christian Fieseler: Ästhetische Zahlen: Goethes Schweizer Reisen. In: Vermessen, Zählen, Berechnen. Die politische Ordnung des Raums im18. Jahrhundert. Hrsg. Lars Berisch. Frankfurt/M– New York 2006. 151–177., különösen 154–155.; A Board of Agriculture felmérései közül Festetics számos kötettel rendelkezett. Lásd Kurucz Gy . : Keszthely grófja i. m. 203–206.
