Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Kurucz György: Peregrinatio oeconomica. Georgikoni tanárok nyugat-európai tanulmányútjai a 19. század első évtizedeiben
PEREGRINATIO OECONOMICA 1014 értekezzen vele, ajánlólevelekkel lássa el, Gericsnek pedig aláírásával kellett igazolnia, hogy az instrukcióban foglaltakat tudomásul vette, az útvonaltervet megkapta, s kijelenti, hogy útja során az előírásoknak megfelelően jár el.18 Gerics a Directiónak, vagyis a Festetics birtokok központi igazgatási szervének küldött egyik későbbi jelentésében úgy emlékezett minderről, hogy „A készületnek március 18-a vete véget. A M[éltóságos]. Gróf beteges állapotjának ellenére is egész nap miattam fáradozott. Késő estve leve már, hogy kívánsága szerint elkészítve magától eleresztett.” 19 Az instrukció huszonkilenc pontból és tizenhét alpontból állt. Tematikailag, illetve a meghatározott feladatok, a tapasztalatok rögzítése, közvetítése valamint a technikai feltételek vonatkozásában három különálló részre tagolható. A bevezető szerint a gróf azzal a céllal bocsátotta útjára Gericset, hogy birtokainak leendő fő-állatorvosi kinevezése előtt gazdasági, műszaki, orvosi tekintetben képezze magát, továbbá nagykereskedőkkel, gyáriparosokkal kapcsolatot építsen ki, állattenyésztési tapasztalatokat gyűjtsön, az intenzív szántóföldi növénytermesztés regionális sajátosságait, a különböző vetésforgók alkalmazását, valamint a rét- és legelőgazdálkodással kapcsolatos eljárásokat tanulmányozza. Az instrukció ezután az előbbiekben jelzett minta szerint megszabta, hogy milyen módon regisztrálja tapasztalatait. Először is naplót kellett vezetnie, feljegyezve az utazás célkitűzésének megfelelően létrejött ismeretségeket, milyen új eljárásokat látott/tanult el, továbbá rögzítenie kellett észrevételeit az előbbiekkel kapcsolatban. A vonatkozó alpont szerint a pénzmozgásokat is pontosan kellett nyilvántartania. Írásbeli kötelezettségei közé tartozott még, hogy pontos címlistát vezessen, a levelekről és beszámolókról rövid kivonatokat készítsen, mindezekről nyilvántartást vezessen, írásos küldeményeit pedig megszámozva továbbítsa. Mindemellett a Directio számára küldött havi jelentésekben meghatározott kérdésekre kellett választ adnia: milyen gazdaságokat keresett fel, milyen tapasztalatokat gyűjtött a növénytermesztés, rétművelés, majd pedig az állattenyésztés vonatkozásában. Ezt követően be kellett számolnia arról, hogy: milyen könyveket olvasott el egy hónap alatt, milyen tudós társaságokat keresett fel, s milyen állapotban találta azokat, kikkel találkozott, milyen ajánlóleveleket szerzett. Az instrukció második tematikai egységeként értelmezhető az előzőekben megszabott teendőknek a legapróbb részletekbe menő kifejtése, egyfajta végrehajtási utasítás formájában. Így például Gericsnek a szántóföldi növénytermesztés 18 A hivatkozott szöveg nem Schmidt Ferenc (?–?), a gróf titkára, hanem Wilhelm Khern (?–?) uradalmi mérnök kézírásával maradt fenn. MNL OL P 274 Gerics jelentései fol. 552–564. 19 Uo. fol. 210.
