Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Kurucz György: Peregrinatio oeconomica. Georgikoni tanárok nyugat-európai tanulmányútjai a 19. század első évtizedeiben
PEREGRINATIO OECONOMICA 1010 stúdiumaikkal egyidejűleg alapozták meg későbbi szakírói, tanári, gazdálkodói, birtok igazgatási pályájukat. Tanulmányunk a folyóirat szabta kereteknek megfelelően az említett két fiatalember, név szerint Gerics Pál (1792–1863) és Lehrmann József (1791–1845), a Georgikon két tanárának nyugat-európai utazásaival kapcsolatban keletkezett rendkívül gazdag magyar és idegen nyelvű forrásanyag áttekintésére vállalkozik. 8 Az utazás gyakorlatával összefüggő elvi, elméleti áttekintést követően röviden ismertetni kívánjuk Gerics és Lehrmann útja előkészítésének szellemi hátterét, illetve megkülönböztetett figyelmet kívánunk fordítani az utazási instrukciókra, a különböző technikai elemekre, például az útvonaltervezésre/módosításra, a kapcsolattartásra, az ajánlólevelek rendszerére, a pénzügyi háttérre. Ezt követően kívánjuk vizsgálni a jelentések tartalmi és formai sajátosságait, kitérve a gróf számára küldött levelekre, jelentésekre, továbbá utalni szeretnénk arra az intézményi és személyi kapcsolatrendszerre, mely az adott földrajzi térhez igazodva, illetve a társadalmi érintkezés függvényében a tudományos tudásáramlás meghatározó elemének tekinthető. Elv és metodika A Georgikon alapítója anyagi és szellemi értelemben egyaránt gazdag örökséget hagyott fiára. Mint Gerics későbbi visszaemlékezései igazolják, 1818-ban történt keszthelyi alkalmazásakor az idős gróf a Georgikon külföldi kapcsolatrendszerének bővítése céljából már tervezte Berlinbe és a franciaországi Alfortba való küldését, de „örök hálára kötelezett le maga eránt mégis már tsak azáltalis, hogy halálos ágyán egyetlen fiának, Méltóságos Gróf Lászlónak, 8 MNL OL P 274 Festetics család keszthelyi levéltára, Központi birtokigazgatás és birtokgazdálkodás, Birtokigazgatással kapcsolatos iratok, Jelentések, 3. d. 5. Gerics Pál jelentései külföldi útjáról (1819–1825) (a továbbiakban: P 274 Gerics jelentései).; Uo. 6. Lehrmann József jelentései külföldi útjáról (1819–1825) (a továbbiakban: P 274 Lehrmann jelentései). Gerics jelentéseiről először Süle Sándor tett említést, de a nagy terjedelmű iratanyag vizsgálatába nem bocsátkozott. Lásd Süle Sándor: A keszthelyi Georgikon, 1797–1858. Bp. 1967. 75. Lásd még Kurucz György: Tanulmány úton Nyugat-Európában: Gerics Pál georgikoni tanár angliai levelei gróf Festetics Lászlóhoz. Agrártörténeti Szemle 39. (1997) 655–724.; Uő: Válogatás Gerics Pál georgikoni tanár nyugat-euró pai jelentéseiből és leveleiből. Fons 13. (2006) 245–296.; Gericsnek az egykori Festetics családi levéltárból 1945 után kiemelt, s az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának állományába besorolt magyar nyelvű „Európa miveltebb tartományaiban tett utazási jegyzések” című feltehetően kiadásra szánt kéziratára Fatsar Kristóf hívta fel figyelmemet, melyet ezúton is köszönök. OSZK Kt Quart. Hung. 3227. Ugyanekkor hívtam fel figyelmét Gericsnek és Lehrmannak a MNL OL Festetics Lt megfelelő fondfőcsoportjában őrzött jelentéseire, a nyomtatásban is hozzáférhető szövegválogatásokra, melyekről korábban nem rendelkezett információval. Vö. Kristóf Fatsar: Hungarian Garden Tourists in Search of Lancelot Brown. Garden History 44. (2016. suppl. 1) 121–122., valamint a 31. jegyz.