Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Bodnár-Király Tibor: Államleírás és „a statisztika elmélete” a 18–19. század fordulóján
971 Bodnár-Király Tibor ÁLLAMLEÍRÁS ÉS A „STATISZTIKA ELMÉLETE” A 1819. SZÁZAD FORDULÓJÁN* A tanulmány az államtudományok késő 18. századi recepciójának kontextusát vizsgálja, ezen belül pedig a statisztikaírás keveset tárgyalt elméleti epizódjával és ennek magyarországi leágazásával foglalkozik. A statisztikatudomány kelet-európai recepciója a 18. század második felében egy kétcsatornás folyamat következménye volt, amit a központi kormányzat részéről meginduló állami modernizációs és oktatási reformfolyamat, valamint a német egyetemi világ felől érkező kultúrtranszferek tartottak mozgásban.1 A statisztika elméletének témaköre kiemelt tárgyát képezi a tudománytörténeti kutatásnak. A kifejezés a 18. század második felében megjelent művek fejezeteiből származott, és szűkebb értelemben a statisztikai lejegyzés (notitia , Beschreibung ) tárgyát és módszerét jelölte. Leszámítva a statisztikatudomány korai történetével foglalkozó kutatásokat, a témakör az eddigiek során csak ritkán kapott figyelmet a szélesebb történeti köztudatban, általában egy-egy mű kiragadott részletére sűrítve a diskurzust.2 Ahogy a tanul mányból látható lesz, a statisztika módszerét tárgyaló elméleti diskurzus európai, valamint német egyetemi kontextusa ennél lényegesen tágabb horizonton működött a késő 18. századi és 19. század közepi időszakban. Ez egyben azt is jelenti, hogy a statisztika elmélete szükségszerűen nemcsak a szigorúan vett módszertani kérdésekről, hanem egyfajta lakmuszpapírként, hol a diskurzus katalizátorának, hol pedig érzékeny reagensének szerepében működve a statisztikai látószög megteremtéséről és a diszciplínák közötti választóvonalak fenntartásáról, kialakításáról is szólt. Ily módon a statisztika elméletét tárgyaló értekezések a tudásterület önleírásaként, avagy egy elhúzódó és számos nehézséggel kísért diszciplinarizálódási folyamat kordokumentumaiként is felfoghatók. Ebből a történeti, * Jelen tanulmány megírását, a kutatások finanszírozását az NKFIH 119577 számú projekt tette lehe tővé. 1 Gönczi Katalin: Juristischer Wissenstransfer von der Göttinger Universität in das Königreich Ungarn im späten 18. Jahrhundert. In: Peregrinatio Hungarica. Studenten aus Ungarn an deutschen und österreichischen Hochschulen vom 16. bis zum 20. Jahrhundert. Hrsg. Márta Fata et al. Stuttgart 2006. 187–189. 2 A ritka kivételek egyike éppen August Ludwig Schlözer 1804-ban megjelent Theorie der Statistik című munkája, amelyhez a szerző hírnevén túl vélhetően az is hozzájárult, hogy a mű átfogó, de nem befejezett módszertani reflexiója volt egy későbbi általános statisztikatudománynak. Vö. Hans Erich Bödeker: Einleitung. In: August Ludwig Schlözer: Allgemeines StatsRecht und StatsverfassungsLehre. Mit einer Einleitung herausgegeben von Hans Erich Bödeker. Beigebunden sind Theorie der Statistik und Systema Politices. Hildesheim–Zürich–New York 2011. viii– ix.
