Századok – 2016
2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Cseh Géza: Szapáry Gyula és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kapcsolata
1316 CSEH GÉZA mindezzel nagyban hozzájárult a megyeszékhely gazdasági-kulturális életének fellendítéséhez. A Jászkun Kerület kérvényét az önálló Jász vármegye létrehozására Heves és Külső-Szolnok vármegye is támogatta. Ugyanakkor a törvényhatóságok egész sora tiltakozott a megyerendszer radikális átalakítása ellen.42 Ám a törvényjavaslat sorsát a politikai fejlemények, a Deák-párt és a balközép közeledése, majd fúziója döntötték el, és Szapáry koncepcióját elvetették. 1875-ben Tisza Kálmán, a balközép vezére lett a belügyminiszter és egyúttal az új kormány miniszterelnöke. Tisza a megyékkel nem kívánt konfliktusba kerülni és az általa beterjesztett, majd a képviselőházzal elfogadtatott új törvényjavaslat a megyék területének megváltoztatását csak a legindokoltabb esetekben irányozta elő. Egyetlen elvet azonban következetesen érvényesített, a vármegyéknek öszszefüggő területtel kellett rendelkezni. Megyékké szervezte át a széttagolt területeket, és köztük a Jászkun Kerületet is. Az 1876. évi 33. te. értelmében alakult meg Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Szolnok székhellyel. Szolnok mellett Jászberény ellenében a város közlekedés-földrajzi előnye döntött. Ekkor már négy irányba vezettek innen vasútvonalak. Jelentős folyami kikötőhelynek és a tutajozásra települt faipar központjának számított Szolnok. Am az 1876. évi megyerendezéssel kapcsolatosan újra felvetődik a kérdés, vajon Szapárynak volt-e szerepe abban, hogy Szolnok, és nem az akkor még sokkal városiasabb és népesebb Jászberény lett Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székhelye? Erre a kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni. A képviselőház közigazgatási bizottsága heves vita után jelölte ki Szolnokot megyeszékhellyé. A bizottságnak nemcsak Szapáry Gyula, hanem Gorove István — mindketten korábbi miniszterek és külső-szolnoki nagybirtokosok — is tagjai voltak. Gorove birtokai Szolnok határában feküdtek. Ugyanakkor a közigazgatási bizottságnak jászsági, vagy nagykunsági tagja nem volt. Források hiányában mégsem bizonyítható, hogy Szapáry a szolnokiak érdekében közbelépett volna. Hubay Ferenc, Szolnok polgármestere azonban keményen lobbizott annak érdekében, hogy ez a város legyen az új vármegye székhelye. Hubay már 1874 februárjában, a Szapáry-féle törvényjavaslat idején indítványozta, hogy a város küldjön kérvényt az országgyűléshez az önálló Külső-Szolnok vármegye felállítása érdekében. A szolnoki képviselőtestület ingyen telket, 30 ezer forintot és egy évi közmunka átengedését ajánlotta fel a megyei székház felépítésére. A képviselőházban Szolnok megyeszékhellyé kijelölése mellett Kövér Károly és Horánszky Nándor emelt szót, míg Babies János egri kanonok, a jászberényi választókerület képviselője a jászsági város nagyobb lélekszámára és több lakóházára hivatkozva érvelt. Noha Baldácsy Antal báró ugyancsak Jászberény mellett emelt szót a vitában, a döntés végül mégis a szolnokiaknak kedvezett.43 42 Uo. 32. 43 Seres P.: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye i. m. 41—42.
