Századok – 2016
2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Cseh Géza: Szapáry Gyula és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kapcsolata
SZAPÁRY GYULA ÉS JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYE KAPCSOLATA 1317 A Lehel Kürt című jászberényi újság 1876. május 28-i számában megjelent cikk írója a jászberényi közvéleményt tükrözve, egyértelműen Szapáry Gyula és Gorove István befolyásának tulajdonította, hogy Szolnokot jelölték ki megyeszékhelynek. A szolnoki sajtó- és levéltári forrásokban nincs nyoma annak, hogy Szapáry személyesen beleavatkozott volna a székhely körüli vitába. Szolnok Szapáry Gyula iránt valóban hálás volt, de elsősorban nem a megyeszékhellyé válásért, hanem a város határában lévő Alcsi és Tenke puszták megváltásáért, amelyhez később, az 1870-es évek végén, mint pénzügyminiszter hozzásegítette a szolnokiakat,44 Szapáry Gyula 1876-tól 1878-ig a parlament közlekedési bizottságának tagjaként tevékenykedett. Állami tisztséget néhány évig nem töltött be, de a képviselőházban pénzügyi kérdésekben gyakran felszólalt. 1875-ben ismét az abád-szalóki, 1878-tól pedig négy cikluson át a törökszentmiklósi választókerület képviselője volt. Szapáry birtokai is itt, ezen a területen feküdtek. A Jász- Nagykun-Szolnok megyei mandátumától csak 1889-ben vált meg, amikor a küszöbön álló miniszterelnöki kinevezése miatt pártja akaratára a temesvári választókerületben választatta meg magát.45 Hosszú törökszentmiklósi mandátuma kivételnek számít a választások történetében, mivel jórészt református vallású, ,48-as érzelmű, vidéken szabadelvű programmal többször egymás után megszerezte a győzelmet. Törökszentmiklós és a környékbeli községek választóinak kapcsolata Szapáry Gyulával külön tanulmány tárgyát képezhetné. Ennek a kérdésnek a tisztázására sajnos mégsem érdemes vállalkozni, mivel Törökszentmiklós község és a Tiszai középjárás iratanyaga a II. világháború végén szinte teljesen megsemmisült. A járásban helyi lapot a századforduló előtt még nem jelentettek meg, ami a levéltári források hiányát valamennyire pótolhatná. Az 1880-as évek országgyűlési választásairól csupán a megyeszékhely sajtója szolgáltat némi adatot. 1881-ben Törökszentmiklóson Helfy Ignác, a Kossuth Lajossal szoros kapcsolatban álló, neves lapszerkesztő maradt alul a Szapáry Gyulával folytatott küzdelemben. 1884-ben Madarász Jenő, 1887-ben pedig Malha Kálmán ugyancsak függetlenségi képviselőjelöltek felett aratott győzelmet Szapáry.46 A szórványos sajtóforrásokból Szapáry Gyula tartós mandátumának okát nem lehet pontosan kideríteni. Valószínű azonban, hogy az 1878-tól 1886-ig betöltött pénzügyminiszteri funkciója lehetett a legdöntőbb tényező választási győzelmeiben, mivel helyi támogatói a vidék országos jelentőségű nagybirtokos politikusától kedvezményekre és a helyi érdekek hathatósabb képviseletére számítottak. 44 Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL JNSzML V. 472.) Szolnok város képviselőtestületének közgyűlési jegyzőkönyve 1880/125. sz. határozat. 45 A. Tóth: Parteien und i. m. 318.; Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok 1905. január 22. 1-2. 46 Jász-Nagykun-Szolnok 1881. július 3. 1.; 1884. június 29. 3.; 1887. június 19. 1.
