Századok – 2016
2016 / 3. szám - MŰHELY - Szilágyi Adrienn: Egy 19. század eleji birtokelidegenítés esete. A Stockhammer család Békés megyei jószágainak kiárusítás
777 helyiek többségében kisebb összeget — 1000 forint körüli értékben — kölcsönöztek, így többek között a Harruckern-örökösök közös családgyűlésén jelen lévő Csepcsányi Tamás — egyben a Stockhammer-birtokrészek jószágkormányzója —, Bujanovits Ágoston, Vidovich Mihály vagy Bodroghy Papp örökösei is kisegítették Stockhammer Ferdinándot.24 A hitelezőket végül a birtokrészek kiárusításából befolyt összegekből fizették ki. A második eladás utáni, 1835-ben készült összeírás már csak 33 hitelezőt jegyzett. A bécsi kölcsönzőket kifizették, a bejegyzett kölcsönöket kitáblázták, illetve Csepcsányi jelentése szerint a fennmaradt hitelezőkkel egyezségre léptek, kivéve a Harruckern famíliát és Stockhammer Ferenc örököseit.25 EGY 19. SZÁZAD ELEJI BIRTOKELIDEGENÍTÉS ESETE Stockhammer első jószágeladása és a Harruckern-örökösök közös tiltakozása A Harruckern-örökösök a Stockhammer-jószágrészek kapcsán 1828. március 27-én Pesten gyűltek össze báró Wenckheim József elnöklése alatt.26 A családgyűlésen közölték az egybegyűltekkel, hogy gróf Stockhammer Ferdinánd és hitvese, gróf Stockhammer Johanna önkényes bírói zár alá vételt, illetve a legfelsőbb helyről, a Magyar Udvari Kancelláriáról rendelt csődeljárás elindítását kérték azzal az indokkal, miszerint az odáig felhalmozott adósságokkal nem bírnak tovább. A csődeljárás elrendelésétől eltekintve kérésüknek helyt adtak, illetve a megyei szolgabíró és esküdt összeírása alapján minden ingó és ingatlan vagyonukat zárolták.27 Az 1828. évi zár alá vételt azonban hosszas egyeztetés előzte meg, ugyanis a csődeljárás megindítását Békés megye is szerette volna, de a megye törekvése sikertelen maradt, hiszen a csődeljárás elrendelése helyett a bírói zár alá vett javaknak újabb és pontosabb összeírását rendelték el. A második összeírás alkalmával Stockhammerék kimutatták, hogy az esztendei jövedelmekből fizetett kamatok nagysága csökkent, ezért új felírást és új kérelmet küldtek a megye által a kancelláriához. Ez azonban szintén elutasításra került azzal a megfontolással, hogy nem lenne-e hasznosabb a jószág egy részét eladni, annak árát a „lármásabb és nyughatatlan” hitelezők kielégítésére fordítani, ami által pedig a jószág nagyobb része esetleg megmenthető is lenne. Stockhammer Ferdinánd 24 MNL BéML IV A. 1. b. Ö78. Párhuzamként báró Wenckheim József terheit említhetjük: míg az indigena Stockhammer főként bécsi és pesti illetőségű hitelezők irányába tartozott, addig a megyéhez kötődő Wenckheim József megyebeli nemesektől — Szombathelyi József, Beliczay József, Tormássy Lajos, Stummer János, Lehoczky Lajos — kölcsönzött. A terhek között kiemelendő a Harruckern család közös kasszája irányába való tartozása, illetve a Wodianer Sámuel által nyújtott 225 000 forintnyi teher, ami a kölcsönök kétharmadát jelentette. 25 MNL BéML IV A. 1. 527/1835. Stockhammer Ferenc örököseit egyszerűen nem ismerte el a hitelezők között, a közös kassza felé pedig a többi családtag is tartozott. 26 MNL OL P 418. A. I. Fasc. MM. f. 189-198. Pest, 1828. március 27. A családgyűlés résztvevőinek száma csekélynek mondható a megvitatott kérdés fontossága ellenére. Jelen volt báró Wenckheim József mint elnök, gróf Bolza József, Kárász Miklós mint Wenckheim Hermina képviselője, gróf Sztáray Albert mint gyermekeinek képviselője, gróf Eszterházy Mihály mint báró Schröfflné képviselője, Krammer Fülöp mint gróf Mittrovszky Vilmos meghatalmazottja, Röth József a gróf Károlyi família részéről, végül Belánszky László közös levéltáros. 27 MNL OL P 418. A. I. Fase. P f. 189-198. 1828. március 27.
