Századok – 2016
2016 / 4. szám - MŰHELY - Tevely Arató György: Turos Miklós (1591-1656) Különleges karrier a dunántúli végekről. Egy kiskomáromi főtiszt és családja társadalmi mobilitása
976 TEVELY ARATÓ GYÖRGY A zálogon szerzett hódoltsági részjószágok alkották birtokai zömét. A hódoltság felé nyitott mezejű kiskomáromi végházból rendszeresen eljártak adóztatni a szegénylegények akár Eszékig is.46 A Kamara által kifizetetlen jövedelmik pótlására tizedeket béreltek,47 és részben ezzel tartották el magukat.48 A céltudatosabb végbeliek „közfeladatuk” ellátása közben magánjövedelmeik intézményesítéséről is gondoskodtak a végvidéki szokásjog sajátos törvényei szerint.49 50 A Dunántúl legdélebbi végházából Túrós maga is könnyen szemmel tarthatta a hatalmas dél-dunántúli hódoltságot és török domíniumot.60 Első ismert birtokai éppen a hódoltság területéről valók. 1629-ben vagy 1630-ban vette zálogba Bucsányi Lőrinctől a Tolna vármegyei Nagymányokot.51 A falu a pécsi káptalan prépostjának legjelentősebb birtoka volt. Adóztatása a hódoltsági kettős-hármas domínium tipikus példája: a hatalmát érvényesíteni képtelen egyházi testület először bérbeadta az adóztatás jogát, a bérleti jog azonban kézről kézre vándorolva fokozatosan szinte „örökös” birtokjoggá alakult át egy kellően erőszakos új „bérlő” kezében. A Túrós család fölemelkedésére jellemző, hogy Miklós halála után legkisebb lánya, a kalandos életű Zsuzsanna próbálja meg nem kevés sikerrel érvényesíteni „tulajdonjogát” a település fölött,52 de a 17. század végére már magának is törvényes oltalmat kell keresnie a végváriak fosztogatásai ellen — igaz, ebben sem 46 Ez nemcsak egyéni ambíció kérdése volt, hanem kötelességük is. Kiskomáromban lakott Somogy vármegye egyetlen szolgabírája is. Szakály F.: Magyar adóztatás i. m. 231. Somogy és Zala Kiskomáromhoz tartozott, a közigazgatásilag Zalához rendelt Baranya adóját viszont a Zrínyi Miklós parancsnoksága alá tartozó Légrád vitte el. Szakály F.: Magyar intézmények i. m. 338-339. A kiskomári agglomeráció kérdéséhez 1. még Tolna város tanácsának levelét Batthyány Ádámnak. Szakály Ferenc: Források Tolna megye XVII. századi történetéhez. In: A Szekszárdi Béri Balogh Adám Múzeum Évkönyve 4—5. Szekszárd 1975. 282. Túrósnak a dél-dunántúli hódoltság felé „kirajzó”, részben hasonló eredetű, és egyéni vagy családi karrierépítés révén fölkapaszkodott köznemesekból álló, északnyugat-dunántúli vármegyei tisztikarokkal való viszonyáról egyelőre nincs elég adatom, bizonyos azonban, hogy a végváriak hódoltsági birtokszerzésének ók potenciális vetélytársai voltak. A további kutatások során talán sikerül a hazai kutatásban a Fördó's, Gregoróczy, Torkos stb. családok pályatípusaival már fémjelzett problémakört összekapcsolnom Túrós és közege hódoltsági birtokszerzéseivel. Vö. Gecsényi Lajos: Gyó'r vármegye közigazgatása és tisztikara a XVII. században. In: Uö: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből. Gyó'r 2008. 165-190. 47 A somogyi egyházi tizedeket rendszeresen ők fölözték le: Szakály F.: Magyar intézmények i. m. 189. A bérletre 1. még: Molnár Antal: A katolikus egyház a hódolt Dunántúlon. Bp. 2003. 102. 48 Szakály F.: Magyar adóztatás i. m. 256—257. 49 1 650-ben panaszkodik gersei Pethó' László főkapitány Batthyány generálisnak arról, hogy a fókapitányi tiszte szerint neki járó tófői (Baranya vm.) adót távolléte alatt Túrós hadnagy a maga számára beszolgáltatandó ajándékként fogadta el és tudatosította a rácokban. Gersei Pethó' László Batthyány Ádámnak, Kiskomárom, 1650. május 20. MNL OL P 1314 Nr. 36725. 50 Kiskomárom katonaságának ilyen jellegű jövedelmeit módszeresen áttekinti Szvitek Róbert József: Kiskomárom végvár szerepe a dél-dunántúli védelmi rendszerben. PhD-értekezés. Bp. 2008. Kézirat. 102-110. Itt is köszönöm a szerzőnek, hogy kéziratát és számos hasznos adatát lekötelező szívességgel rendelkezésemre bocsátotta. 51 A helységre és a nevével fémjelzett egyháztörténeti problémára 1. Felsmann J.: Mányoki levelek i. m., valamint Szakály F.: Magyar adóztatás i. m. 1981. 187., ill. Uő: Magyar intézmények i. m. 186-201., és legújabban Molnár A.: Kiadatlan mányoki levelek i. m. 193-204., ill. Uő: Bátai apátság i. m. 25-72. 52 Molnár A.: Kiadatlan mányoki levelek i. m. 201.
