Századok – 2016
2016 / 4. szám - MŰHELY - Tevely Arató György: Turos Miklós (1591-1656) Különleges karrier a dunántúli végekről. Egy kiskomáromi főtiszt és családja társadalmi mobilitása
TUROS MIKLÓS (1591-1656) 977 marad el apja ügyességétől.53 Túrós legkorábbi birtokszerzései közé tartozik a kisbottyáni és görösgáli Battyányi János kiskomáromi kapitánytól 1634-ben 150 forintért szerzett Boldogasszony(fa) és a szintén tőle, 1636-ban 66 forintért zálogba vett Cegléd, mindkettő Somogybán.54 A család föltételezett származási helyén és Kiskomárom fő hadműveleti területén — Dél-Zalában és főleg Somogybán — találjuk meg Túrós Miklós legjelentősebb birtokait. Tudjuk, hogy volt háza a kiskomáromi hajdúvárosban vagy hóstáton, amely az 1651. évi török ostromban leégett.55 Erről a házról egy 1694-ben kelt záloglevél is megemlékezik.56 A somogyi birtokok között számon tartott elhagyott, vagy alig lakott településekről, prédiumokról, telkekről legnagyobb — de nem teljes — számban egy 1657. évi följegyzés szól. Eszerint: Sárdon, Barátiban, Szabarban, Remetepusztán, Istócipusztán, Szentlászlópusztán, Mártonban, Csákányban, Vörsön, Csertőn, Berényben, Tótszentgergelyen voltak Túrós Miklósnak javai.57 Ezeknek pontos adóértékéról nincs fogalmunk, annál nagyobb szerepük lehetett azonban a kémhálózat és az ezzel szorosan összefüggő kereskedelem szempontjából, intézménytörténeti összefüggésben pedig a hódoltsági magyar domínium és jogigény megtestesítői voltak. Túrós Miklós birtokaként említik 1660-ban a ma Kaposvár toponári városrészeként ismert Rácszigetet,58 ezen kívül Simonfalván, Kadarkúton, Kéren, Kaposapátiban, Eddén és Kércseligeten is voltak részbirtokai. Túrós (unoka) öccse, András 1676-ban száz forintért zálogba vette Bakács Sándortól Füred falunak egy részét, majd a zálogba adó további 39 és fél forinttal terhelte meg a birtokot. Túrós András 1689. augusztusban továbbadta a falut Csoknyai István kaposvári hadnagynak.59 A Dél-Dunántúlon nagyrészt ez az a „birtokkomplexum”, amellyel a család a következő nemzedékekben is gazdálkodott. Meglehetősen szétszórt, ám így is jelentős jószágról van szó, így nem meglepő, hogy sorsának alakulását a 53 PFL Guary lt. Időrendi iratok Nr. 313., 416. és 418.b. Itt s a továbbiakban a Guary lt. iratainak hivatkozásához — noha az iratanyagot a legfrissebb szakirodalomban az új számozás szerint idézik (1. pl. Dominkovits P.: Armálisok i. m.) — az eredeti, végig következetes és máig azonosítható, 18. századi levéltári sorszámokat alkalmazom, mert az új numerus-rendszer a 17. századi részeknél foghíjas és következetlen. 54 MNL OL P 638. Nagyszigeti Szily család levéltára 5. doboz, 46. csomó, Nr. 1. és 42. csomó Nr. 2. 55 Müller Veronika: A zalai végek mindennapi problémái a XVII. század első' felében. In: Közlemények a Zala megyei közgyűjtemények kutatásából 1978. Zalai Gyűjtemény 8. Zalaegerszeg 1978. 81-93., 89. 56 Extractus ex quibus litteris familiam Turosianam concernentibus. Varia de bonis variis. Nr. 27. PFL Guary lt., Időrendi iratok s. n. 57 PFL Guary lt. Időrendi iratok Nr. 321. A fölsorolás alján: Ezeknek az adójok megyen ötfelé: öreg Turosnénak, Jánosnak, Christophorusnak, Guary Gergelynek és Horváth Mihálynak és Túrós Zsuzskának. 58 Boros László: Dorffmaister Somogybán. In: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 5. Kaposvár 1974. 63. Túrós Miklós ekkor már négy éve halott volt. Jól mutatja ez, hogy nem rendszeres és a megszokott jogi keretekben jövedelmező jószágok voltak ezek. Ez az adat továbbá rávilágít vizsgálatom egyik alapvető problémájára is: Túrós Miklós neve láthatólag még halála után is ismerősebbnek és a birtok hovatartozása szempontjából nagyobb garanciának hangzott, mint családjáé. 59 Végh Ferenc: A szentgyörgyvölgyi Bakács család Somogy megyei birtokállománya a 17. században. In: Somogy megye múltjából 38. Kaposvár 2007. 57.
