Századok – 2016
2016 / 5. szám - MŰHELY - Tuza Csilla: Állami szolgálat, közszolgálat a 19. század közepén. Egy készülő abszolutizmuskori személyügyi adatbázis
ÁLLAMI SZOLGÁLAT, KÖZSZOLGÁLAT A 19. SZÁZAD KÖZEPÉN 1343 katonai igazgatás hatóságai végezték a civilek esetében is. A vizsgálat lefolytatására nézve 1849-ben adták ki az irányelveket.5 Az igazolásokból eleve kizárták azokat, akik a Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetése után még hivatalt vállaltak. Mivel az uralkodót megfosztották trónjától, a trónfosztás után hivatalt vállalókat felségárulónak tekintették, akik nem szolgálhatják ugyanazt az uralkodót, akit megtagadtak. Azok is eme rendelkezés hatálya alá estek, akik elvállalták ugyan a hivatalt, de akár betegség, akár más okok miatt végül is nem léptek szolgálatba. Az igazoláshoz be kellett mutatnia a jelöltnek minden hivatalos papírját, és két tanúval is igazolnia kellett, hogy a forradalom alatt lojálisán viselkedett. Nem büntették azokat, akik még az uralkodó által kinevezett és elismert kormányok és miniszterelnökök idején viseltek közhivatalt. így például Barta Adolf, aki Esztergom megyében vállalt hivatalt és a forradalom idején még kitüntetést is kapott, viselhetett hivatalt a Bach-korszakban is, mert a legitim kormányok idején szolgált, és a Függetlenségi Nyilatkozat után már nem.6 Bene Imre igazolni tudta, hogy habár közvetlenül a forradalom előtt titkári állásért folyamodott, a forradalom miatt azonban már nem vállalta el az egyébként megszerzett állását.7 Daróczy Ignácot 1850-tól alkalmazták ugyan, de mivel nem tudta megnyugtatóan igazolni forradalom alatti lojális magatartását, ajánlják megfigyelését, és ezt még minősítési lapjára is felvezették.8 Megemlíthetjük még Belnay Lajost, aki 1848 előtt a Magyar Királyi Kancellárián kezdte pályafutását, és az április törvények után egyenesen vezetett útja a Külügyminisztériumba. Azonban már a Szemerekormány idején elhagyta a minisztériumi szolgálatot, és inkább Nyitra megyében húzta meg magát. Az új rendszerben végül a Pozsonyi Helytartósági Osztályig jutott.9 Általában úgy tapasztaltuk, hogy a forradalom és szabadságharc idején nem kompromittálódott hivatalnokokat mind alkalmazták, sőt, kimondottan előnyt jelentett, ha valaki már 1848 előtt is hivatali gyakorlatot szerzett. Csizmadia Andor adatai10 szerint a Bach-korszak hivatalaiban mintegy 18 000 hivatalnok dolgozott hivatásszerűen, vagyis fizetésükön kívül biztosítani kellett nekik a nyugdíjukat is, és sok esetben bizonyos természetbeni juttatásokat is kaptak. A természetbeni juttatások közé tartozott a szolgálati lakás, téli tüzelő, útiköltség térítés, esetleg megművelhető kert vagy földdarab stb.11 Szabadságra elmehettek ugyan, de ezek nem voltak fizetett napok, kérvényezni 5 MNL OL Abszolutizmuskori levéltár — K. K. Purifications Comité D 293 1849:7065. 6 MNL OL Abszolutizmuskori levéltár - Magyar Királyi Kancellária Levéltára - Személyügyi iratok (a továbbiakban: MNL OL D 188) - Bach-korszakbeli kimutatások — Barta Adolf. 7 MNL OL D 188 - Bach-korszakbeli kimutatások - Bene Imre. 8 MNL OL D 188 — Bach-korszakbeli kimutatások — Daróczy Ignác. 9 MNL OL D 188 - Bach-korszakbeli kimutatások - Belnay Lajos. 10 Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejló'dése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Bp. 1976. 93. 11 A szolgálati lakás pénzen megváltható volt, de erre ritkán került sor, és mindig alapos indok támasztotta alá. Ilyen volt például a Veszprém megyei börtönigazgató érvelése, hogy a
