Századok – 2016
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sebők Richárd: Professzionalizáció az igazságszolgáltatásban a 18. században a Királyi Kúria köznemes bíráinak példáján
952 SEBŐK RICHÁRD A magyar joggyakorlat megismertetésére és elsajátítására a patvária intézménye állt rendelkezésre akkoriban.45 Boda Ernő egy 1939-ben megjelent írásában úgy látta, hogy a nagyszombati egyetemen a jogi oktatás része volt a patvária, ugyanis az egyetemen előadó tanárok maguk is gyakorló ügyvédként tevékenykedtek, valamint az egyetem intézményi szinten is támogatta az ilyen jellegű képzést.46 Az 1760-as évekre nézve ezt megerősíti Eckhart Ferenc, aki szerint az említett egyetemen a jogi tanulmányok főként a Hármaskönyv megismerését és a jog gyakorlati alkalmazását fedték le az ügyvédi praxisra való előkészületek jegyében.47 Boda a patváriáról rendelkezésre álló kevés adat miatt Molnár Ferenc pesti ügyvéd összefoglaló kézikönyvét ismertette.48 Ebből kiderül, hogy a jogi képzését megkezdő ifjú magántitkári feladatokat látott el principálisa oldalán mint amanuensis, akinek kötelessége volt „megvonaloznia a papirost, rendben tartani a maga metszette ludtollat, tisztogatni a tintatartót. Ügyelnie kell[ett — S. R.] a principális asztalára, borospoharaira, pincetokjára”. Az anamuensisből egy idő után patvarista lett, akinek fő tevékenysége már az ügyiratok másolása lett, és így jutott birtokába a kellő gyakorlati jogismeretnek.49 Az általában két évig tartó patvária után a jogi tanulmányok a Királyi Táblán folytatódtak a jurátusi gyakorlattal, ahol az ifjú tényleges jogszolgáltatásról szerezhetett tapasztalatot, majd azután vagy az önálló ügyvédi praxist, vagy a hivatali szolgálatot választhatta.50 A vizsgált korszak végén, az 1780-as évek első felében Berzeviczy Gergely Szlávy Pálnál folytatta királyi táblai jurátusi gyakorlatát, azonban Szlávy nem tekintette feladatának a jurátusok közvetlen vezetését, így még a nála lakó Festetics grófokkal vagy a fiatal Barkóczy gróffal sem foglalkozott. Berzeviczy rövid ott tartózkodásának tapasztalatait H. Balázs Éva a következőképpen foglalta össze: „Mintha Szlávy házának szegényes gőgje áradna el a fogékony ifjúban. Az asztalon gyakran szakadt a terítő — kér is finom szepességi vászonneműt anyjától —, de a szakadt abrosz körül grófok ülnek, akik jogi problémák helyett a vadászatok eredményeit vitatják meg. A «sok vizit miatt» nem kerül sor arra, hogy a ház ura jogi instrukciókat adhasson. így hát könyveket kölcsönöz a fiatal jurátusnak, aki ezeket ugyan már régebben olvasta, de udvariasságból átveszi őket.”51 45 Az európai jogi oktatásra összefoglalóan 1. Nemes István: Jogi oktatásunk múltja az egyetem létrehozásáig. Korunk 31. (1972) 1492-1497.; Nagy Zsolt'. A jogi oktatás történeti és aktuális rendszereinek összehasonlitó elemzése, Az egyetemi jogászképzés kezdetei és történetének fordulópontjai. Educatio 15. (2006) 719—735. 46 Boda Ernő: Hazai jog oktatása a Patvarián. In: Emlékkönyv Kolosváry Bálint dr. jogtanári működésének negyvenedik évfordulójára. Bp. 1939. 47-49. 47 Eckhart Ferenc: A Jog- és Államtudományi Kar története, 1667-1935. Bp. 1936. 47. 48 Molnár Ferenc: Patvarista novitius, cum principali, de rebus politico-civili et statisticomoralibus, in gratiam inclitae juventutis hungaricae dialogice inductus. Agriae 1762. 49 Boda E.: Hazai jog oktatása i. m. 55. 50 Gárdonyi Albert: A vármegye és a város társadalma. In: Magyar műveló'déstörténet. Szerk. Domanovszky Sándor. Barokk és felvilágosodás. IV. kötet. Bp. 1941. 312—315. 51 H. Balázs Éva: Berzeviczy Gergely, a reformpolitikus, 1763-1795. Bp. 1967. 76.
