Századok – 2016
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Ujváry Gábor: "A külföld még mindég alig tud rólunk” Magyar-német tankönyvvita a második világháború idején
96 UJVÁRY GÁBOR élet — az előbbi példában: a magyar (felső)oktatási rendszer — 1933-ig még elmaradottnak és reakciósnak, ezután viszont már túlságosan is szabadnak és liberálisnak tűnt a németek részéről. Ezzel kapcsolatban még egy érdekes mozzanatot emelek ki a vegyesbizottság munkáját megalapozó tárgyalásokról készült beszámolóból: „Német részről alapvetően érdektelen azon szakterületek megnevezése — írták —, amelyekről a magyar oktatók kurzusokat vagy előadásokat tartanak német főiskolákon, mivel a magyar tudományosság alacsonyabb szinten áll a németnél. Sokkal inkább arra kellene fordítani a figyelmet, hogy kik azok a magyar személyek, akiknek kultúrpolitikai szempontból fontos lehet a meghívása Németországba [,..].”18Mindez nem pusztán a magyar tudományos életről alkotott — részben esetleg jogos — vélemény miatt érdekes (hiszen valószínű, hogy egy csaknem tízszer nagyobb lakosságszámú ország komoly hagyományokkal rendelkező tudományossága erősebb a nála kisebbnél), hanem azért is, mivel egyértelmű, hogy a németek a kulturális és a tudományos külpolitikát is elsősorban a hatékony propaganda és a minél eredményesebb ideológiai befolyásolás szemszögéből, mindenben csupán — a maguk szempontjából egyébként nagyon helyesen — a saját érdekeiket követve ítélték meg. A vegyesbizottsági üléseken a későbbiekben is gyakoriak voltak a viták.19 Ezek érdekes mellékszála volt a másik fél (főleg történelem) tankönyveit vizsgáló, azok esetleges módosításairól 1942 júniusától 1944 nyaráig rendszeresen tárgyaló munkabizottság működése.20 Ennek történetét ugyan Molnár Péter igyekezett földolgozni egy tanulmányában, amelyben azonban a kérdés hátterére nem tért ki, s a vonatkozó szakirodalom ismertetése nélkül, a Német Szövetségi Levéltár egy töredékanyaga alapján — összefüggéseiből kiragadva — vizsgálta annak jelentőségét.21 Ezért indokoltnak tartom a tankönyvekről zajlott egyeztetések lényegét újra, tágabb kitekintésben — a Molnár által idézetteket amennyire lehet, mellőzve — összefoglalni. Az előzmények kapcsán csupán néhány momentumot kívánok kiemelni. Minden idők legkiválóbb magyar kulturális diplomatája, Gragger Róbert 1925 májusában szervezte Berlinben azt a tanácskozást, melyen a Külföldi Magyar Intézetek Szövetségének alapításáról döntöttek. A Szövetség a külföldi egyetemeken és magyar intézetekben dolgozó, Magyarországról delegált vendégtanárokat, lektorokat és kulturális tisztviselőket kívánta összefogni. Az ésszerű elközül: AA PA, Gesandschaft Budapest, K 174, Bd. 1, le Gastvorstellungen - Ung. Wissenschaftler nach Deutschland (1939-1941) és ld Gastvorlesungen állagok iratai. 18 AA PA, R 61 258, a Birodalmi és Porosz Tudományos, Nevelési és Népművelési Minisztérium levele a Külügyi Hivatalnak, 1937. július 29. A levélhez mellékelték az 1937. június 28-án a szellemi együttműködés nyitott kérdéseiről és a vegyesbizottság első, budapesti ülésének előkészítéséről írott, 12 oldalas összefoglalót. 19 AA PA, R 61 258, az állagban az 1937. évi ülésről szóló jegyzőkönyv, a német jelentések és újságcikk-kivágatok is megtalálhatóak. A következő esztendők egyeztetéseiről lásd az R 61 229 és 61 257 (1938-1939), az R 61 430 (1939-1941), a Gesandschaft Budapest, K. 173, Kulturabkommen (1937-1938-ra vonatkozóan), illetve a BArch R 4901/15 110 és 15 111 állagok iratait. 20 Erről lásd a BArch, R 124, 125, 4901, 6659 és 6660 állag iratait. 21 Molnár Péter: Magyar-német vegyesbizottsági tárgyalások a tankönyvek kölcsönös revíziójáról (1940-1944). Századok, 1997/2. 477-488.
