Századok – 2016
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Dóra: Az ecsedi udvar. Szervitori hivatás és kapcsolatrendszer Báthory István famíliájában
AZ ECSEDI UDVAR 921 Még ugyanebben az évben Bácsmegyey Pethó' István környékbeli nemesnek,55 Báthory egyik későbbi bizalmasának házát is megtámadta embereivel. Ezt követően, karácsony másnapján ismét a regéci birtokot dúlta fel, és az ottani jobbágyok közül fogatott el többet, akiket csak Pálházán engedett el.56 Ugyanakkor 1589-ben Báthory István már arra tett panaszt, hogy Rákóczi emberei az ő szepsi jobbágyaitól elvettek 61 hordó bort.57 A két uradalom közti villongások még hosszú évekig elhúzódtak: Rákóczi Zsigmond még az 1600-as években is többször kereste fel Báthory Istvánt a füzériek és regéciek közti helyzet miatt, és amiért emberei közül néhányan még mindig Füzéren voltak kegyetlen fogságban.58 A Báthory-birtokok központja és legjelentősebb erődítménye, egyúttal pedig az országbíró kedvenc tartózkodási helye Ecsed volt. A vár már 1576-ban a törökellenes védelmi rendszer része volt,59 és még 1593. évi adatok is ezt mutatják.60 Ez utóbbi összeírás szerint a várban ötven királyi gyalogos zsoldos és száz lovas katona szolgált, így méretét tekintve Ecsed jelentőségét Kallóéhoz és Szatmáréhoz hasonlíthatjuk.61 Minthogy végvárról van szó, feltételezhetnénk, hogy a katonák zsoldját az udvar finanszírozta. Mást sejtetnek azonban Szamosközy István sorai, amelyek szerint Báthory azzal indokolta, hogy nem volt hajlandó az udvarnak kölcsönt adni, hogy a király „jóvoltából” már így is sokat kell költenie katonákra: „ű felsége szükségében mindenkor bizonyos számú népet kell tartanom, melyre sehonnan semmi fizetésem nincsen, hanem az mit ez hitván puszta jószágomból gyűthetek.”62 Báthory közvetlenül valóban nem kapott pénzt, de a várban voltak központi zsoldon ott tartott katonák is.63 Ecsed a kortársak leírása szerint szinte bevehetetlen erősségnek számított,64 ahogy azt Draskovich György kalocsai érsek 1586. június 18-án Mátyás 55 Petó'falvi Pethó' Istvánról az első' adat 1596-ból való, amikor ecsedi Báthory István udvarbírájaként szolgált. Ebben a minó'ségében folytatott levelezést Várday Katával és Szokoly Miklóssal is. Báthory halála után nagy karriert futott be, 1608-ban Szatmár vármegye országgyűlési követének választották. Ugyanebben az évben II. Mátyás december 4-én, Pozsonyban kiadott parancslevelében az országbíró titkáraként végzett szolgálataiért, valamint a török és tatár elleni hadjáratokban tanúsított bátorságáért Dara falut és Vizsoly pusztát Pethó'nek adományozta. 1628-ban felesége, Eödönffy Vinnay Klára már özvegyként fordul levelében Melith Péterhez, és minthogy Pethó' utolsó levele 1616-ból való, halálát e két dátum közé tehetjük. L. Benda Kálmán'. Eödönfy Rimay Klára. Irodalomtörténeti Közlemények 76. (1972: 5-6.sz.) 620— 621. 56 Fel dl. - Cabell o, J.: A füzéri vár. í. m. 66—68. 57 Fel dl. - Cabell o, J.: A füzéri vár. í. m. 67—68. 58 Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1). Miskolc 2000. 116. Példaként 1. NRA Fasc. 628. Nr. 52. 59 Pálffy G.: Végvárrendszer 1576. és 1582. i. m. 138. 60 Loebl, Alfred H.: Türkenkrieges i. m. I. 28. 61 Loebl, Alfred H.: Türkenkrieges, i. m. I. 28. 62 Szamosközy István történeti maradványai 1566—1603 (1542-1608). Kiad. Szilágyi Sándor. Bp. 1876. 18. 63 Kenyeres István: A Hasburg Monarchia katonai kiadásai az udvari pénztár és a hadi fizetó'mesterek számadásai alapján, 1543-1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez. Levéltári Közlemények 78. (2007: 2. sz.) 118. 64 Bagossy Bertalan - Domahidy István: Szatmár vármegye története. In: Borovszky Samu: Szatmár vármegye. 1908. 457.
