Századok – 2016
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Dóra: Az ecsedi udvar. Szervitori hivatás és kapcsolatrendszer Báthory István famíliájában
922 KOVÁCS DÓRA főhercegnek írt levele is tanúsítja. Véleménye szerint Báthory István lengyel király tervei közt nem szerepelt Ecsed megtámadása, de ha szerepelt volna is, a várat csak védőinek árulása esetén lehetett volna bevenni.65 Draskovich annak a személyzetnek az árulására számított, amelyet — végrendelete szerint — Báthory igen gondosan válogatott meg. A testamentum megemlékezik az Ecseden szolgáló udvarbíróról, kántoros (vagyis jövedelmüket a négy kántorböjt idején kézhez kapó) drabantokról, hópénzes gyalogosokról, lovasokról, porkolábokról, hadnagyokról és tiszttartókról is. Ezek közül csak néhányat ismerünk név szerint, azonban már a hozzájuk kapcsolódó adatok is sokat elmondanak Ecsed katonai szervitori rétegéről. A porkolábok közül — akik a 17. századtól már nem csak a várbörtön őreként, de a várbeli tárházak és várkapu kulcsának őrzőjeként is működtek66 — Korpádi Mátyás és Cseres László nevét említi Báthory István. Korpádi, aki dominusza jóvoltából encsencsi birtokokat bírt, 1590-ben már biztosan ecsedi porkoláb volt,67 1596-ban pedig már várnagyként tűnik fel a vármegyei jegyzőkönyvekben.68 1603-ra Cseres László maradt az egyedüli porkoláb Ecseden, az országbíró őt szólította fel többször is, hogy ura holta után is maradjon hozzá hűséges, és tartsa magát a testamentum rendelkezéseihez.69 Cserest Báthory egyébként már régebbről ismerhette, hiszen majdani porkolábja akkor esett török fogságba, amikor Szatmár vármegye számára teljesített szolgálatot.70 1603-ból ismerjük Ecsed gyalog- és lovas hadnagyát is. A lovasok parancsnoka az a Bessenyey Mihály volt, aki már régebb óta állt Báthory szolgálatában, és aki korábban feladta Cserépvárat a töröknek.71 Talán épp ezért ismételte meg többször is Báthory végakaratában, hogy Bessenyeytől feltétlen hűséget, halált megvetőbátorságot várt el: „mutasd meg holtom után is, Mihali uram, igaz zolgam voltai, halálodat se kemelljed, az en töb uitez zolgaym közöt zazlomat tiztesseggel halálodig visellied, es mynd adig hyuen zolgally, amig kiuantatik (...)”72 Báthory gyermektelen halála, örökségének sorsa miatt szervitori köre arra is alkalmas lehet, hogy a korszak katonáskodó rétegének társadalmi és földrajzi mobilitását mérjük vele. A kutatásnak jelenlegi stádiumában is két jelentős, az ecsedi udvaron túlmutató adat áll rendelkezésre arról, hogyan élt tovább az országbíró halála után földesúri famíliájának gépezete. A Báthory halálát megelőző években a gyaloghadnagyi posztot Csorvássy Tamás viselte Ecseden. Csorvássy még egy 1612 februárjában kelt, az ecsedi lovas és gyalo-65 Adatok erdó'di báró Pálffy Miklós a győri hó'snek életrajza és korához. Szerk. Jedlicska Pál. Eger 1897. 240. 66 Varga J. János: Gazdasági és katonai tisztségviselőit a 17. századi Batthyány nagybirtokon. In: Gazdaságtörténet - könyvtártörténet. Emlékkönyv Berlász Jenő 90. születésnapjára. Szerk. Búza János. Bp. 2001. 467—475. 471. 67 Károlyi oklevéltár i. m. III. 478. 68 Szatmár 1593—1616. i. m föl. 40. 69 Végrendelet i.m. 87. 70 Szatmár 1593—1616. i. m föl. 7. 71 Mizser Lajos: Cserépvár a 16-17. században. In: Herman Ottó Múzeum évkönyve 45. Szerk. Veres László - Viga Gyula. Miskolc 2006. 523—528. 527. 72 Végrendelet i. m. 86.
