Századok – 2016
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Dóra: Az ecsedi udvar. Szervitori hivatás és kapcsolatrendszer Báthory István famíliájában
AZ ECSEDI UDVAR 915 2.a) Az ecsedi Báthoryak birtokai és a felső-magyarországi főkapitányság Ahhoz, hogy az ecsedi Báthory Istvánnál katonai szolgálatot teljesítők személyéről és kapcsolatrendszeréről bármiféle képet lehessen alkotni, elengedhetetlen a Báthory-birtokok, illetve a rajtuk fekvő várak jelentőségének felvázolása. Számos összeírás áll rendelkezésre az ecsedi Báthoryak korábbi vagy későbbi birtokairól, Báthory István hivatali idejéből azonban eddig mindösszesen egy ilyen conscriptio került elő.10 Épp ezért a Báthory-javak összegzésére a legkézenfekvőbb forrás az országbíró végrendelete lehet. Minthogy Báthory István tudatában volt annak, hogy halálával a család ecsedi ága fiúágon kihal, mindent megtett azért, hogy az akkor már az uralkodói parancsra Ecsed körül tartózkodó kamarai emberektől megvédje birtokait.11 Részben éppen emiatt ecsedi Báthory István 1603-ban kelt végrendelete a fejedelem számára egyben vagyonának rendkívül pontos számbavétele is. Mindenképpen figyelemreméltó azonban, hogy az országbíró az ecsedi központtól olyan távol eső uradalmakat is bírt, mint a Pozsony vármegyei Dévényvár, vagy a Somogy vármegyei Babócsa,12 amelyeknek élén Báthory földesúri famíliájának igen fontos tagjai álltak. A Báthory-vagyon törzsét adó Szabolcs és Szatmár vármegyei birtokok kapcsán áll rendelkezésre a legtöbb járulékos adat. A szabolcsi javakat tekintve a vármegyében készült 1598-as összeírás alapján a 3398 szabad és 1201 hódolt ház közül 482 tartozott a Kállay családhoz, míg 351 a Báthoryhoz.13 Külön érdekesség, hogy az összeírás szerint Báthory Istvánt 225 házával megelőzte a birtokosok sorában Forgách Zsigmond, sőt, saját szervitora, az alországbíró Szokoly Miklós is, a maga 263 birtokrészével. A szatmári javak nagy része Ecsed tartozéka volt, a végrendelet alapján ezek név szerint: Kisecsed, Fábiánháza, Szentmárton, Szoldobágy, Mérk, Vál-10 A szóban forgó összeírás 1603. március 4-i keltezésű, és Báthory Miklós 1569-es ecsedi javait, Ecsed várának tartozékait, azok jövedelmeit ismerteti úgy, hogy az adatokat kiterjesztették 1602-re is. L. MNL OL Magyar Kamara Archívuma (MKA) E 156. Urbaria et Conscriptiones (UC) Fasc. 13. Nr. 3. 11 Báthory István körültekintő' alapossága nem volt ok nélküli. Ahogy a végrendelet lábjegyzetében Vadász Veronika is rámutat (Végrendelet i. m. 59.), az utód nélküli fó'úr birtokai visszaszálltak volna a koronára, így a királyi kamara igyekezett a vagyont minél előbb lefoglalni. Az uralkodó nevében eljáró Mátyás főherceg már 1600 márciusában intézkedett a Szepesi Kamaránál, erről 1.: Österreichisches Staatsarchiv (= ÖStA) Allgemeines Verwaltungsarchiv Finanz- und Hofkammerarchiv (= HKA) Hoffinanz Ungarn rote Nummer (=RN.) 67. Konv. 1600. március fol. 533, mikrofilmen: MNL OL W 1713. A kamarai emberek elszántságát jelzi, hogy még az ecsedi várkapitányt is megvesztegették, hogy azonnal értesítse őket Báthory haláláról. L. Tokát s Sándor: A magyar múlt tarlójáról. Bp. 1926. 129-130. 12 Vadász Veronika tévesen helyezi Közép-Szolnok vármegyébe. Babócsáról mint Báthorybirtokról 1. Rajcsányi Adám elenchusát a Báthory-javakhoz kötődő kamarai anyagról. L. MNL OL I 22 Extractus litterarum familiae Bátory de Bathor Anno 1741 diebus mensium Aprilis et Maii per Adamum Rajcsány de eadem ad hanc inclytam Cameram Regiam constitutum archivarium in hunc ordinem redactarum. 43. 26. 13 Reiszig Ede, ifj.: Szabolcs vármegye története. In: Borovszky Samu: Szabolcs vármegye.megjelenés helye? 1900. 471.
