Századok – 2016
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Dóra: Az ecsedi udvar. Szervitori hivatás és kapcsolatrendszer Báthory István famíliájában
AZ ECSEDI UDVAR 913 A rendelkezésre álló, a történeti szakirodalomban javarészt elhanyagolt források, különösen ecsedi Báthory István végrendelete alapján5 6 szeretném rekonstruálni az országbíró szűkebb szervitori körét.6 A következő' oldalakon felvázolom az egyik legjelentó'sebb felsó'-magyarországi birtokközponthoz köthető' személyi állományt, hogy ily módon közelebb juthassak ecsedi Báthory István helyéhez kora társadalmában. Habár nem az ecsedi központ udvar- vagy háztartása a vizsgálódásom fó' célja, de bizonyos szerepkörök értelmezhetők az udvari élet tényleges mozgatórúgóiként is, úgy mint a közigazgatási szervitoroknál az udvar irányítói, vagy az értelmiségieknél a papok és a nevelőit. Elsősorban azt szeretném megvizsgálni, hogyan épült fel ecsedi Báthory István földesúri famíliája, és miben rejlik felekezeti jelentó'sége. A források elmélyültebb kutatása felveti továbbá a szervitori kör szervezó'désének és az udvar megszűnését követó' utóéletének, illetve az esetleges többgenerációs familiáris-pályák kimutathatóságának kérdéseit is. Esetenként további mélyfúrásokra van szükség, hiszen a Magyar Királyság, az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom határrégiójában éló', militarizált felsó'-magyarországi társadalomról monografikus igényű szaktanulmányok nem állnak rendelkezésre. szembenállása Közép-Európában. (Az erdélyi udvar a XVI. század végén). In: Uö: Pallas magyar ivadékai. Bp. 1985. 104-123.; Kruppa Tamás: Tradíció és propaganda keresztútján. Fejezetek Báthory Zsigmond udvarának kultúrájából. Bp. 2015.; Kubinyi András: A Szapolyaiak és familiárisaik (szervitoraik). In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Szerk. Bessenyei József — Horváth Zita - Tóth Péter. Miskolc 2004. 169-194.; Oborni Teréz: Izabella királyné erdélyi udvarának kezdetei (1541-1551). Történelmi Szemle 51. (2009: 1. sz.) 21-43.; Oborni Teréz: Udvar, állam kormányzat a kora újkori Erdélyben. Tanulmányok. Bp. 2011.; Papp Klára: Az erdélyi fejedelmi udvar. Debrecen 2003.; Radvánszky Béla: Udvartartás és számadáskönyvek. I. Bethlen Gábor udvartartása. Bp. 1888.; Szabó Péter: A kihelyezett udvarok az Erdélyi Fejedelemség hatalmi harcaiban. In: „Idővel paloták...” Magyar udvari kultúra a 16-17. században. Szerk. G. Etényi Nóra — Horn Ildikó. Bp. 2005. 314—331.; Szádeczky Béla: I. Apafi Mihály udvartartásából. In: Az Erdélyi Múzeum Egyesület Gyulafehérvárt 1912. október 12-14. napján tartott hetedik vándorgyűlés emlékkönyve. Kolozsvár 1913. 58-85. A korszakban a Magyar Királyság területén fekvó' fóüri udvarral legújabban és legbehatóbban Koltai András foglalkozott. L. Koltai A.: Batthyány i.m. 5 A dominusz személyéhez, társadalmi köre megítélésének igényével úgy kerülhettem közel, ha egy olyan személyes forrástípust választok zsinórmértékül, amelyben az ó' dominuszi preferenciái, és adefiníciós igények találkozhatnak - ez ecsedi Báthory István végrendelete. A nyelvészeti igénnyel kiadott forrásközlésben (Ecsedi Báthory István végrendelete 1603. (Fiatal filológusok füzetei, Korai újkor 1.) Kiad. Vadász Veronika. Szeged 2002.) felbukkanó több mint félszáz fős körnek az azonosítása mintegy két tucat új személyhez vezetett el. 6 Azzal kapcsolatban, hogy kit nevezhetünk az ecsedi udvarban szervitornak, számos definíciós kétség merül fel. Az átforgatott levéltári tételek ismeretében olyan tág fogalmakat alkalmaznék, amelyekbe mindenki belefér, a viszonyok utólagos csoportosítása helyett pedig a forrásokra, azaz ecsedi Báthory István meghatározására támaszkodnék. Példa erre az országbíró egyik fő szervitorához, Kereky Jánoshoz írt, 1589 júniusában kelt levelének néhány sora: „(...) ebben pedig kegyelmed egyebet ne tegyen, ha kegyelmed mi szolgánk, ha pedig kegyelmed most el nem jő, hát sohase jöjjön kegyelmed, mert az szolga egyszer kell. Ezt penig azért írjuk így meg kegyelmednek, hogy kegyelmed vétket ne tegyen. "Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (=MNL OL) P 707 Zichy család Zsélyi Levéltára (=Zichy) Levelezés, Fasc. 512. Nr. 1591. A szolgálat ténye az idézet nyomán önmagában bizonyíték az udvarral való kapcsolatra, és egyelőre nem került elő erről a környékről olyan nyilvántartás, amely a jóval későbbi dunántúli analógiák definíciós könnyedségének visszavetítését megengedhetné.
