Századok – 2016
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Dóra: Az ecsedi udvar. Szervitori hivatás és kapcsolatrendszer Báthory István famíliájában
912 KOVÁCS DÓRA politika- és gazdaságtörténeti megközelítések mellett.3 Tagadhatatlan, hogy a kora újkori udvar egy sajátos történeti jelenség, amely az európai társadalmakhoz hasonlóan Magyarországon is megjelenik, azonban számos definíciós kétség van még, és különösen igaz ez, ha társadalomtörténeti igénnyel nézzük az udvarokat, vagyis nem pusztán leíró, hanem a korabeli élet hálózataiban betöltött szerepüket akarjuk megérteni. így olyan alapkérdést, mint: ki tartozik az udvari emerek közé, máig nem tudjuk Magyarországon definiálni. Szekfű Gyula vagy Domanovszky Sándor programadó munkái, illetve R. Várkonyi Ágnes, Szabó Péter, legújabban pedig Dominkovits Péter és Koltai András eredményei óriási inspirativ erővel mutattak rá a kérdés erdélyi, vagy épp dunántúli vonatkozásaira, de különbségeikből is világos, hogy kis túlzással: ahány ház annyi szokás. A nagyon vonzó módszertani példák birtokában is ezért fontosak a további alapkutatások a témában. Kutatásom alanyául azért választottam ecsedi Báthory István udvarát, mert a magyar kora újkor sorsfordító időszakában, a tizenöt éves háború korában fókuszpontként teszi egyben vizsgálhatóvá az udvartörténet olyan alapvető irányait, amelyek máshol, vagy teljesen más arányban, vagy ennél sokkal egyszerűbb elegyben mutatkoznak meg. Az ecsedi udvar vizsgálata azért számíthat érdeklődésre, mert a magyar historiográfiában együttesen/egyszerre sosem vizsgált tényező határozza meg: ecsedi Báthory István udvara egy 16. század végi protestáns, felső-magyarországi érdekeltségű főúri udvar volt, amelynek struktúrája — történelmi jelentőségének és a főúr emlegetettségének dacára —jószerével ismeretlen. A kutatás jelenlegi fázisában rendelkezésre álló adatok egy olyan főúri família kiterjedt szervitori körképét adják, amely az ecsedi udvart a közép-európai protestáns udvarok egyik kiemelkedő példájává teszik. A kutatás jelentőségét indokolja továbbá, hogy míg az erdélyi fejedelmi udvarokra vonatkozóan sokszínű alapkutatások állnak rendelkezésre, addig a kortárs magyarországi főúri famíliákról jószerével nagy pozitivista adattárakból tudunk tájékozódni.4 3 Elsősorban a szerző udvartörténettel kapcsolatos munkáira gondolok., Norbert Elias: Az udvari társadalom: a királyság és az udvari arisztokrácia szociológiai jellemzőinek vizsgálata. Bp. 2005. és Uő: A civilizáció folyamata. Bp. 2004. Az egyetemes és magyarországi udvarkutatás előzményeiről 1. Koltai András: Batthány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgozások 14.) Győr 2012.; Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16-17. században. Szerk. G. Etényi Nóra - Horn Ildikó. Bp. 2005. és Magyar reneszánsz udvari kultúra. Szerk. R. Várkonyi Ágnes. Bp. 1987. 4 Az erdélyi fejedelmi udvarokat vizsgáló alapkutatások a teljesség igénye nélkül: Bartók István: A gyulafehérvári fejedelmi udvar és az ifjú Báthory Zsigmond. In: Magyar reneszánsz udvari kultúra. Szerk. R. Várkonyi Ágnes. Bp. 1987. 135—157.; Báthory Gábor és kora. Szerk. Papp Klára — Jeney-Tóth Annamária — Ulrich Attila. Debrecen 2009.; Benda Kálmán: Bocskai István székhely nélküli fejedelmi udvara. In: Magyar reneszánsz udvari kultúra. Szerk. R. Várkonyi Ágnes. Bp. 1987. 158-165.; Erdó'si Péter: Az erdélyi udvari társadalom modellje: kísérlet Norbert Elias fogalmának alkalmazására. In: „éltünk mi sokáig ’két hazában’...”. Tanulmányok a 90 éves Kiss András tiszteletére. Szerk. Dáné Veronka - Oborni Teréz - Sipos Gábor. Debrecen 2012. 67-77.; Gindely Antal - Acsády Ignácz: Bethlen Gábor és udvara. Bp. 1890.; Horn Ildikó: Politikusportrék János Zsigmond udvarából. In. Tündérország útvesztői: Tanulmányok Erdély történelméhez. Szerk. Horn Ildikó. Budapest 2005. 9-87.; Jeney-Tóth Annamária: „...Urunk udvarnépe...”. Udvar és társadalma Báthory Gábor és Bethlen Gábor fejedelemsége idején a kolozsvári számadások tükrében. Debrecen 2012.; Klaniczay Tibor: Udvar és társadalom
