Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bagi Zoltán Péter: Az 1594. évi regensburgi birodalmi gyűlés. A török segély kérdésének tárgyalása
AZ 1594. ÉVI REGENSBURGI BIRODALMI GYŰLÉS 879 jén is zajló hadjárat előkészítéséhez, illetve még a végvárrendszer fenntartására a birodalom rendjeitől több százezer rajnai forintot kitevő' előleget vett fel gyors segélyként. Az iratból kiderül, hogy a császári oldal szerette volna elérni, hogy ezt az összeget ne számítsák bele a rendek a kívánt segélybe.41 Az uralkodó — még a tárgyalások megkezdése előtt — természetesen a propozíció mellett, más eszközökkel is igyekezett meggyőzni a rendeket egy új hozzájárulás szükségességéről. Az előterjesztésben utalás történt két mellékletre is. Az első (a szövegben A jelű42) igen nagy részletességgel mutatta be az 1582 és 1593 között eltelt időszak dúlásait. A veszteséglistát készítői négy nagyobb egységre tagolták. Az első rész Felső- és Alsó-Magyarországot, a győri és a kanizsai végvidéket 1582 és 1591 közötti időszakban ért támadásokat részletezi. A második nagyobb egység az 1591-tól a háború kitöréséig terjedő időszakot öleli fel. Az utóbbi részben már nem csupán a négy magyarországi végvidék elleni támadások kaptak helyet, hanem szerepel benne a boszniai beglerbég harcainak és rablásainak bemutatása is, s ezen keresztül a horvát-szlavón végeket ért támadások. A harmadik és negyedik rész pedig külön és részletesen a vend és horvát végeket ért dúlásokat sorolja fel 1582 és 1593 között, természetesen itt újra kitérve Hasszán pasa békebontó tetteire.43 Nem meglepő módon az irat összeállítói mélyen hallgatnak azokról a magyar portyákról, amelyek szintén súlyosan sértették a drinápolyi béke pontjait, mint például Nádasdy Ferenc hódoltságba vezetett akcióról.44 A másik melléklet (a szövegben B jellel szerepel45) — az Udvari Haditanács javaslatának megfelelően — a szükségesnek vélt 60 000 főnyi hadsereg felállításának a költségeit mutatta be a rendeknek. Eszerint a had egy éves eltartása 6 573 840 rajnai forintot tett ki.46 Már a birodalmi gyűlést megelőzően, illetve az előterjesztés felolvasását követő napokban a belső-ausztriai tartományok rendjei is beadványokkal fordultak a birodalom rendjeihez, amelyben kimerítő részletességgel jelenítették meg az összegyűlteknek, hogy milyen nagy veszélyben forog Stájerország, Karintia és Krajna, s ezzel együtt az egész Német-római Birodalom.47 Munkájukat szintén már a birodalmi gyűlés megkezdése előtt a belső-ausztriai tartományokat kormányzó Miksa főherceg is támogatta a mainzi érsek követeinek és az összegyűlt rendeknek írt leveleiben, ahol ő maga is felhívta a figyelmet a 41 Császári propozíció, 1594. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 91. Fol. 35v-36r.; Winkelbauer, Thomas: Österreichische Geschichte 1522—1699. Ständefreiheit und Fürstenmacht. Teil 1. Wien 2003. 512. 42 Császári propozíció, 1594. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 91. Fol. 28r. 43 Jegyzék az Oszmán Birodalom által 1582 és 1593 között okozott károkról. ÖStA HHStA Staatenabteilungen Türkei I. Karton 81. 1593. föl. 223—262.; Röviden utal az iratra, csak a horvát és vend végvidék kárainak összesített számait említi Tóth S. L.: A mezőkeresztesi csata i. m. 73-74. 44 Nádasdy tevékenységére vö. Nagy László: Az eró's fekete bég. Nádasdy Ferenc. Budapest 1987. 124-149. 45 Császári propozíció, 1594. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 91., Föl. 32v. 46 Wölfinger Ildikó: Az 1594-es birodalmi gyűlés határozatai a magyar háborút illetően. Documenta Historica 15. Szeged 1994. 5-6. 47 A belső-ausztriai követek beadványa a birodalmi gyűléshez, 1594. június 7. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 91. Föl. 219r.-246v.; A belső-ausztriai követek beadványa a birodalmi gyűléshez, 1594. június 4. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 91 Föl. 279r.-284v.