Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bagi Zoltán Péter: Az 1594. évi regensburgi birodalmi gyűlés. A török segély kérdésének tárgyalása
880 BAGI ZOLTÁN PÉTER támogatás fontosságára, hogy ezek a különösen szorongatott országok [ti. — a három belső-ausztriai tartomány — B. Z.], mint valamennyi szomszédjuk és az egész dicső német nemzet elővédjeit, a szörnyű zsarnok veszett előretörésétől még sokáig biztosítani és megőrizni lehessen.”48 A töröksegély tárgyalásának befolyásolására egy héttel a propozíció felolvasását követően a császári oldal egy pót-propozíciót (Nebenpropositio) is a rendek elé terjesztett. Az irat — az eddigiektől eltérően — lakonikus stílusban, ám annál célratörőbben fogalmazott. Az Oszmán Birodalom elleni hadjáratra a sereg készen áll, a hadműveletek sikere csak azon múlik, hogy a katonáknak időben és megfelelően tudják-e zsoldjukat fizetni. Ezért az iratban az udvar azt kívánta a rendektől, hogy igyekezzenek döntésüket a segély mértékéről a lehető leghamarabb meghozni.49 A hónap végén pedig a magyar rendek két megbízottja (Kutasi János győri püspök50 51 és Joó János személynök61) is Regensburgba érkezett, akik június 30-án adták elő orációjukat, amelyben felkérték az összegyűlt rendeket az Oszmán Birodalom elleni harc támogatására.52 1594 júniusának utolsó hetében a három kúria képviselői átnyújtották a propozíció első pontjára vonatkozó válaszukat. Az irat röviden felsorolta a tizenöt éves háború kirobbanásához vezető okokat: a szultán szószegését; a portyákat; Hasszán pasa békebontó hadjáratait és sziszeki vereségét; von Krekwitz elfogatását és halálát. Maguk a birodalmi rendek is elismerték válaszukban, hogy szükséges volt egy új birodalmi gyűlés összehívása, hogy a török előretörő hatalmának időben ellene tegyenek.”53 Ezt követően az irat megismételte a császári követség követelését, miszerint az uralkodó egy olyan segélyre számít, amelyből több évre egy jelentős 48 Beadványról: “...dise hochbedrangte Lande, alls Vormauhre aller Benachbarten vnd des ganzen löblichen teutschen Landts, vor dem wüttenden fürprechen des grausamen Tyrrannens, noch lenger versichert vnd erhalten werden mügén” Miksa főherceg levele a mainzi érsek birodalmi gyűlési követeihez, 1594. március 31. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 91. Föl. 210r.-212v.; Miksa fólierceg beadványa birodalmi gyűléshez, 1594. március 20. ÖStA HHStA MEA RA Fasc. 91. Föl. 257r.-258v. 49 A császári udvar pót-propozíciója, 1594. június 9. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 91. Föl. 174r-175r.; Stieve, Felix: Die Politik Bayerns 1591—1607. 1. und 2. Hälfte, Briefe und Akten zur Geschichte des Dreißigjährigen Krieges in den Zeiten des vorwaltenden Einflusses der Wittelsbacher, Herausgegeben von der Historiscen Kommission bei der königlichen Akademie der Wissenschaften. München 1878—1883. 215. 50 Kutasi János 1597-tól 1601-ig, mint esztergomi érsek királyi főkancellár és helytartó volt. Fallenbüchl Zoltán: Magyarország fó'méltóságai. Budapest 1988. 70., 96. 51 Joó János királyi személynök (1587-1603) életpályájáról 1. Pálffy Géza: A magyar nemesség bécsi integrációjának színterei a 16-17. században. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál-Pálffy Géza-Tóth István György. Budapest, 2002. 307-332.; Fallenbüchl Z.: Magyarország i. m. 107. 62 A magyar követek orációja a birodalmi gyűlésen, 1594. június 30. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 91. Föl. 538r-540v. 53 “...das man den Tueckischen furbrechenden gewaltt Zeitlich entgegen tracht,...” A birodalmi rendek első' válasza a császári propozicióra, 1594. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 91. Föl. 323r-325r.
