Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Krász Lilla: Orvosok a hivatal szolgálatában a 18. századi Magyarországon
ORVOSOK A HIVATAL SZOLGÁLATÁBAN 839 vatalnoki szerepkörrel való felruházása, az állások betöltéséhez szükséges feltételrendszer szabályozása, s általában eme pozíció új funkcionáhs elemekkel történő' folyamatos bővítése. A physicus-orvosi státusz újradefiniálása tekintetében az örökös tartományokra nézve meghatározó 1753. évi Medizinalordnung kiadása eló'tt az oktatási és egészségügy-igazgatási hiátusokkal küzdő' Magyarországon napirendre került a folyamatos túlterheltséggel küzdő, különösen a minőségbiztosítási feladatokkal sokszor nem, vagy csak részben megbirkózni képes Egészségügyi Bizottság mellett a hazai egészségügyi szervezetrendszer másik pilléreként működtethető physicus-orvosi hálózat koncepciózus kiépítése. Mária Terézia 1752-ben elrendelte, hogy minden törvényhatóság alkalmazzon legalább egy közpénzből fizetett orvost.43 Az állások betöltését a Helytartótanácsnak a következő évtizedekben időről időre újabb utasításokkal kellett szorgalmaznia, egyrészt eme meghatározó egészségügy-igazgatási funkció betöltéséhez szükséges képzettséggel rendelkező orvosok hiánya, másrészt az egyes törvényhatóságok huzavonája miatt. Ezen a helyzeten egészen II. József uralkodásáig valójában nem sokat változtatott az sem, hogy — az osztrák örökös tartományok hatályos rendeletekben is rögzített gyakorlatával44 ellentétben —Magyarországon kezdettől fogva alkalmaztak protestáns vallású physicus-orvosokat. Ez a gyakorlat ugyancsak a hazai orvoskar hiányára vezethető vissza, hiszen a nagyszombati egyetem orvoskarral történő bővítése eló'tt, és még azon is túl, minden orvosi diploma külföldi volt. A ’peregrinatio medica hungarica’-ban részt vevők jelentős hányada az ország protestánsok lakta területeiről, illetve ezen régiók középfokú képzési központjaiból került ki. Éppen a fentiekben körvonalazott oktatási és igazgatási intézmények teljes hiánya, illetve a pozsonyi Egészségügyi Bizottság korlátozott kapacitása okán fel sem merülhetett az 1753. évi, a physicus-orvosok működését, alkalmazásuk feltételrendszerét is szabályozó Medizinalordnung Magyarországra történő kiterjesztésének gondolata. Mindazonáltal már a 18. század közepén születtek egyéni, vagy az Egészségügyi Bizottság kebelében tervezetek, konkrét javaslatok a hazai egészségügyi szervezetrendszerben megmutatkozó hiányok enyhítésére, illetve lehetőség szerinti kiküszöbölésére. A Helytartótanács szegény, nincstelen betegek ingyenes ellátása, gyilkosságok és egyéb testi sértéssel járó bűnesetek felderítése során orvosi szakvélemény megfogalmazása, az embert és az állatállományt sújtó járványos megbetegedéseknek a városi magisztrátusok felé történő' bejelentése. Magyarországon elsó'sorban a felvidéki nagyobb városokban már a 16. század első' felében alkalmaztak fizetett orvost. A korai példák sorában említjük a lengyel származású, 1531-től Kassán alkalmazott András doktort, aki évi 80 magyar forintot, lakást, tűzifát és egy hordó bort kapott fizetésül. L. Magyary-Kossa Gyula: Magyar Orvosi Emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből. I-IV. Bp. 1929—1940. III. 155. 1565-ben Curtius Kristófot 100 forint évi fizetéssel alkalmazta Selmecbánya. L. Uo. 212. Sáros vármegye 1601-ben évi 50 Ft fizetéssel vette fel Fabuschi (vagy Fabuschig) György orvosdoktort. L. Uo. 301. 43 Az 1752. október 20-án kiadott (a Helytartótanács által október 26-án hatályba helyezett) királyi rendelet a fizetett orvosok alkalmazásának kötelezettségén túl, utasította a törvényhatóságokat arra is, hogy azokban a vármegyékben, ahol sebészcéh nem működik, saját költségén, a Vármegyei kasszából’ alkalmazzon sebészt. A rendelet szövegét közli: Linzbauer, F. X.: Codex Sanitario i. m. II. 279-281. (’Constitutio Physicorum et Chirurgorum comitatensium’) 44 A vonatkozó 1753. január 1-jén kiadott uralkodói utasítást 1. Kropatschek, J.: Sammlung i. m. II. 11. Az 1755. március 27-én kiadottat Uo. III. 175.
