Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Krász Lilla: Orvosok a hivatal szolgálatában a 18. századi Magyarországon
840 KRASZ LILLA Egészségügyi Bizottsága 1751 novemberében tárgyalta az utrechti egyetemen orvosdoktori fokozatot szerzett Perlitzi János Dániel (1705-1778) Nógrád vármegye Losoncon működő physicus-orvosa által már 1742-ben elkészített tervezetet. Az 1769-ben a nagyszombati egyetem orvoskarral történő bővítésével megvalósult fakultással ellentétben, Perlitzi egy Pesten alapítandó önálló Orvosi és Sebészeti Kollégium felállítására tett javaslatot. A négy részből álló, részletesen kidolgozott tervezetben kitért mindazon hátrányos következményekre, amelyek a hazai orvos- és sebészképzés hiányából származnak. Majd tizenegy pontban foglalta össze azokat a szakszerű egészségügy-igazgatáshoz és a gyógyítók munkájának minőségbiztosításához kapcsolódó előnyöket, amelyek az általa javasolt képzési centrum révén biztosítva lennének (vizsgáztatási jogosítvány, kuruzslók szűrése, peres ügyek intézéséhez szükséges szakvélemények kiadása, rendszeres patikavizitációk koordinálása). Az utolsó két részben pedig az általa elképzelt kollégiumban oktatott tárgyakra, infrastrukturális háttérre, valamint az intézmény felállításához szükséges pénzügyi alapok előteremtésének módozataira tett javaslatot.45 46 Perlitzi tervezetében egy olyan intézmény körvonalai jelennek meg, amelyhez hasonló a hagyományos, javarészt elméletorienált orvosi képzést nyújtó univerzitások alternatíváiként alapított, inkább az orvosi gyakorlathoz kötődő kompetenciák elsajátítását előtérbe helyező oktatási központok működtek több európai városban (például Párizsban, Berlinben). Joggal feltételezhetjük, hogy Perlitzi külföldi tanulmányútja során maga is ellátogatott ezekbe.46 Tervezetét azonban az abban felsorakoztatott minden racionális érvrendszer, konkrét tartalmi vonatkozások ellenére a Helytartótanács elvetette. 1755 augusztusában az Egészségügyi Bizottsági ülésen tárgyaltak a jelenlévő tagok, köztük Perbegg József arról, miként lenne lehetséges a hatékony, önálló magyarországi egészségügy-igazgatás megszervezése. Az ülésről készült, a Torkos-Taxához hasonlóan közvetlen porosz kodifikációs mintát kö45 Perlitzi (nevét nem egységesen írta, az általa használt további változatok: Perlitzy, Perliczy, Perliczi, Perlicy) latin nyelven írt (’Projectum de studio medico-chirurgico in Hungária fundando’) tervezetét 1751. november 8-án tárgyalta a Helytartótanács, ami azonban elutasításra került. A tervezetet a hozzá csatolt, a királynőnek szóló kísérőlevéllel együtt Linzbauer közölte. L. Linzbauer, F. X.: Codex Sanitario i. m. 1852. II. 270-277. A tervezet kísérőlevél nélküli szövegét közölte. Antall József - R. Harkó Viola - Vida Tivadar: Perlitzi tervezete orvosi és sebészeti főiskola létesítésére. Orvostörténeti Közlemények (1969: 51-53. szám) 261—271. (az idézett szövegrészt 1. 262.) Perlitzi személyéről és munkásságáról (kéziratos és nyomtatott műveinek jegyzékével) igen alapos feldolgozás: Szelestei N. László: 18. századi tudós-világ. I. Perliczi János Dániel (1705—1778). Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1978. Bp. 1979. 407-437. (A tervezetre vonatkozóan itt különösen 420-422.) 46 Perlitzi miután 1728-ban Utrechtben orvosdoktori fokozatot szerzett közel egy éves tanulmányútra indult. Útja során többnyire néhány napot, vagy akár több hetet is eltöltött egy-egy, a korszak orvosi tudományossága szempontjából fontos városban, hogy — miként Weszprémi Istvánhoz írott leveleiben fogalmaz — „tudósokkal és espitályokban való medicusokkal, chirurgusokkal, operátorokkal” ismerkedjen meg. A tervezet szempontjából különös jelentőséggel bírhat, hogy mintegy két hetet töltött Párizsban, ahol számos kórház és az 1640-ben alapított Jardin Royal des plantes kínálhatott számára követendő mintát. Perlitzi úti emlékeit tartalmazó, Weszprémihez írott magyar nyelvű levelének kritikai kiadását 1. Szelestei N. L. (kiad.): Weszprémi István levelezése. Bp. 2013. 18-27. (itt különösen 20-21.)
