Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Krász Lilla: Orvosok a hivatal szolgálatában a 18. századi Magyarországon
830 KRASZ LILLA lülról lefelé építkező egészségügyi szervezetrendszer középső szintjén helyezkedtek el a Deputáció felállításával egyidejűleg az örökös tartományokban kialakított tartományi egészségügyi bizottságok (landesfürstliche Medizinal- und Sanitätskommission). Ezek a bizottságok, illeszkedve a centralizált általános államigazgatási struktúrához, a haugwitzi reformok keretében még 1749-ben létrehozott adott tartományi Képviselet és Kamara (Repräsentation und Kammer), majd ennek felszámolását követően 1763-tól az illetékes tartományi Guberniumok minden egészségügyet érintő kérdésben szaktanácsadó, végrehajtó, ellenőrző, az alsóbb szintű gyógyítókat vizsgáztató, munkavégzésüket legitimáló grémiumaiként működtek. Tagságuk is ennek megfelelően az adott középszintű igazgatási szerv tartományonként változó számú, többnyire két tanácsosából, valamint a szakmát képviselő egy vagy két physicus-orvosából állt. Az így kialakított rendszer legalsó szintjén helyezkedtek el a kerületek (Kreis) élén álló kerületi hivatalok (Kreisämter) physicus-orvosai (Kreisphysiker/Kreisärzte). A Deputáció, a tartományi egészségügyi bizottságok és a kerületi physicus-orvosok alkotta háromszintű egészségügy-igazgatási rendszer mellett meghatározó pozíciót foglalt el a bécsi orvosi fakultás, amellyel a problematikusnak mutatkozó szakmai-tudományos kérdésekben, az egészségügyi szolgáltatókkal kapcsolatos minőségbiztosítási ügyekben nem csak a Deputáció, hanem a hosszadalmas és meglehetősen körülményes hivatali út lerövidítése érdekében sok esetben az egészségügyi bizottságok physicus-orvosai is rendszerint közvetlenül leveleztek.17 Az örökös tartományok, és tágabban az egész Monarchia viszonylatában az Udvari Egészségügyi Deputáció jogalkotó munkájának két, hosszú távon is meghatározó fő műve az 1753-ban „Orvoslási Rendtartás a Cseh Királyság részére” címmel (Haupt-Medizinalordnung für Böhmen, röviden Medizinalordnung) összeállított rendelet18 és az 1770. évi Egészségügyi Főszabályzat (Generalsanitätsnormativum / Hauptsanitätsnormativ„)19 megalkotása volt. A két működő igazgatási, illetve oktatási intézmény képezte. A két csúcshivatal: az egészségügyi szolgáltatók minőségbiztosításával foglalkozó Collegium Medicum, a járványügy ekért felelős Collegium Sanitatis, valamint a katonaorvosok, sebészek és bábák elméleti és gyakorlati képzését végző, 1723/24-ben létrehozott Collegium medico-chirurgicum. Ez azt is jelentette, hogy — eltérően a Habsburg modelltől — a hagyományos egyetemek (Odera-Frankfurt és Halle) működéséből minden egészségügy-igazgatással kapcsolatos feladatkör kiiktatásra került. A rendszer kialakulásáról és működéséről a történész-genealógusként számon tartott, a berlini adminisztráció több csúcshivatalában is szolgálatot teljesítő Thomas Ph. von Hagen (1729-1797) nyújt történeti áttekintést: Thomas Philipp von Hagen: Nachricht von den Medicinal-Anstalten und medicinischen Collegiis in den preussischen Staaten. Halle 1786. 17 Az örökös tartományok adminisztratív struktúrájáról, annak működéséről és a kapcsolódó információk áramoltatásának hivatali útvonaláról Stájerország példáján keresztül 1. Wimmer, J.: Gesundheit i. m. 40—45. 18 A rendelet teljes szövegét 1. Johann Dionis John: Lexikon der k.k. Medizinalgeseze [sic!]. Mit einer Vorrede von E[rnst] Baidinger [...]. I-IV. Prag 1790-1791. II. 245-316. 19 Az 1770. január 2-án kiadott Egészségügyi Fó'szabályzat szövegét 1. Joseph Kropatschek: Sammlung aller k. k. Verordnungen und Gesetze vom Jahre 1740 bis 1780, die unter der Regierung des Kaisers Joseph des II. theils noch ganz bestehen, theils zum Theile abgeändert sind, als eine Hilfs- und Ergänzungsbuch zu dem Handbuche aller unter der Regierung des Kaisers Josephs des II. für die k. k. Erbländer ergangenen Verordnungen und Gesetze in einer chronologischen Ordnung. I—VIII. Wien 1786—1787. VI. 3—112.
