Századok – 2016
2016 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Fazekas Csaba: Professionatus spielerek. Arcok és történetek Balatonfüred múltjából
legzetességek, történelmi források között. A szerző az említett előszóban mesél személyes indíttatásairól, a tóhoz, illetve a városhoz való kötődéséről, és arról, mi minden keltette fel érdeklődését Balatonfüred iránt. Egyik legizgalmasabb történetírói indíttatásának azt nevezi, hogy szerette volna eloszlatni a városhoz (az Anna-bálhoz stb.) fűződő „romantikus pátosszal átszőtt naiv elképzelések tömegét”. A kötetben megjelent tanulmányok olvasása után nyugodtan megállapíthatjuk: ez valóban sikerült is a szerzőnek. Eredeti források alapján, meggyőző következtetések megfogalmazásával, a történészszakma eszköztárát sikeresen felhasználva beszéli el Balatonfüred történetének egy-egy fontos vonatkozását. írásai a demitizáló szándék ellenére azonban távolról sem szárazak vagy unalmasak. Katona Csabának nagyon jó a stílusa, olvasmányos, figyelemfelkeltő, az olvasó érdeklődését megragadni képes szövegezéssel éleszti újra Balatonfüred egykori ismert, méltatlanul vagy épp méltán elfeledett figuráit. Cikkei épp arra szolgálnak jó bizonyságul, hogy a történelmi múlt éppen elég érdekes és színes „önmagában” is, nem érdemes romantikus mítoszokkal tovább színezni. Balatonfüred múltjának gyakran olyan epizódjai után folytatott mélyfúrásokat, amelyeket vagy az eredetileg megjelenést biztosító folyóirat profilja, vagy egy-egy konferenciakiadvány tematikája inspirált. A bencés rendről, mint 19. századi íurdőtulajdonosról az Egyháztörténeti Szemlében, az egykori cseh- és morvaországi vendégekről a Prágai Tükörben, a Szabolcs megyeiekről a Nyíregyházán szerkesztett A Vörös Postakocsiban publikált először. A vendéglátásban kiemelten fontos zenészekről szóló két írását korábban cigányságtörténeti tanulmánykötetek jelentették meg, egyes neves személyek (Hóman Bálint kultuszminiszter, Fára József főlevéltáros) balatonfüredi kapcsolatait pedig a hozzájuk kötődő tematikus kiadványok. Más tanulmányoknak is egy-egy „nagy ember” alkotta a témáját, nagyon izgalmas például a Bizay Mihályról, a „nemzet bárójáról” szóló összefoglalás, vagy épp Jókai Mór két fontos pihenőhelyének (Sváb-hegy és természetesen Balatonfüred) összehasonlító elemzése. Nagyon érdekes egy Bach-korszakbeli hivatalnok, Écsy László fennmaradt naplórészleteinek bemutatása, vagy épp Talabér Gyula fényképész és Lipták Gábor író balatoni találkozásának felidézése. A szerző ugyanakkor nem csak arra törekedett, hogy az idelátogató fürdővendégek helyben szerzett élményeit örökítse meg, hiszen Balatonfüred múltját nemcsak azok tették érdekessé, akik idejöttek, hanem azok is, akik fogadták őket. Kétségtelen, hogy a településre érkező fürdővendégnek hálás lehet a történetírás, hiszen az idelátogató idegen jobb eséllyel igyekszik élményeit megörökíteni. De a jó érzékkel összefésült tanulmányok regisztrálják a vendégek és a helyi lakosok találkozásait, utóbbiak életviszonyait is. Egy-egy cikkben megelevenednek a vendéglátóipar helyi figurái, az idegenforgalomhoz már a 19. században is kapcsolódó szerencsejátékosok, de érthetően az Anna-bálok történetét gazdagító adalékok publikálása is elmaradhatatlan kelléke egy ilyen áttekintésnek. A füredi lakosok felidézése mellett sokat tallózott a helyi sajtóban, a Balaton-Füredi Napló cikkeiben, s meggyőzően bizonyította, hogy a „régi világban”, a hosszú 19. században oly fontos fürdőkultúra sem csak idillikus viszonyokat, hanem hétköznapi konfliktusokat is magában hordott. Különösen izgalmas, hogy egy-egy nagyobb történelmi esemény milyen hatást gyakorolt egy helyi közösségre, jelen esetben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeinek, személyiségeinek felvillantása. Katona Csaba tanulmányaiban a közös pont a térség, Balatonfüred, de ehhez a legszélesebb történeti érdekességű témaköröket társította. Egyaránt képes volt egy-egy személyiség tevékenységének összegzésére, de szélesebb társadalomtörténeti összefüggések keresésére is. Egyén és társadalom, individuum és tömeg egyszerre alkotják a balatonfüredi vonatkozású, ugyanakkor a 19-20. századi magyar művelődéstörténetet általában számos adattal, szemponttal gazdagító tanulmányok vezérfonalát. Mindez fontos adalékokat nyújthat a jelzett témakörökkel foglalkozó szaktörténészeknek, megelégedéssel olvashatják elődeik történeteit Balatonfüred polgárai, de olvasmányos stílusuk révén az írások jó szívvel ajánlhatók a magyar történeti múlt iránt érdeklődő olvasóknak is. (Az egyébként imponáló alaposságú jegyzetelés, hivatkozási apparátus nem teszi „olvashatatlanná” a tanulmányokat, épp ellenkezőleg.) A sajátos helyzetű üdülőhely mágnesként vonzotta az újkori Magyarország különböző, megörökítésre érdemes figuráit, történeteik olvastán talán sokan szeretnének balatonfürediek lenni. Bár Katona Csaba tanulmányai összességében arról győznek meg, hogy minden bizonnyal egy kicsit mindannyian azok is vagyunk. 806 TÖRTÉNETI IRODALOM Fazekas Csaba
