Századok – 2016
2016 / 3. szám - MŰHELY - Szilágyi Adrienn: Egy 19. század eleji birtokelidegenítés esete. A Stockhammer család Békés megyei jószágainak kiárusítás
780 SZILAGYI ADRIENN A család 1833. június 17-én Pozsonyban gyűlt össze újra azt megvitatni, hogy miként lehetne gróf Stockhammer Ferdinánd bírói zár alá vett jószágait, úgymint a csabai és öcsödi birtokait — amelyeknek elidegenítése már legfelsőbb helyen engedelmet nyert — az eladástól megmenteni. Az örökösök természetesen a család jószágainak a fenntartása érdekében már minden szükséges ellentmondást és törvényes tiltakozást megtettek. A tiltakozáson túl azonban a családnak minél előbb tényleges lépésekre kellett elszánnia magát, mert az adósságok visszafizetésének érdekében meghozott bírói ítélet végrehajtása — a birtokrészek esetleges áron aluli eladása — egyre közeledett. A megkínálásnak megfelelőn gróf Stockhammer Ferdinánd kijelentette, hogy kész az eladásra kínált csabai, öcsödi, kondorosi és csejti jószágrészt 200 000 forint fejében átadni a Harruckern-örökösöknek. Az örökösök a konkrét ajánlatról tanácskoztak tovább, miszerint a család közös vagyonának36 a lekötésével kölcsönt vehetnének fel, amiből a fentebb felsorolt birtokrészeket megvásárolhatnák, és a megszerzett részeket a meglévő közös vagyonhoz kapcsolhatnák. A közös vagyon és ezen hozzákapcsolt részek évi jövedelmei nemcsak az adósságok kamatjait fedeznék, hanem a tőkepénzek befizetését is szolgálnák.37 A családtagok gróf Stockhammer javaslatát azért is elfogadhatónak vélték, mert a szerzett jószágok kiterjedése, jövedelme, illetve a már meglévő közös vagyon hozama fedezhette volna a fizetendő összeget, továbbá a közös vagyon megterhelése nem ellenkezett a családtagok magánvagyonával sem. Megbízták tehát a család szeniorját, hogy ezt az állásfoglalást közölje minden családtaggal, akik remélhető egyetértésüket legkésőbb július 25-ig megküldik Pozsonyba. Az idő rövidsége miatt a kölcsönpénzről is gondoskodni kellett, ezért egy meghatalmazólevelet készítettek, hogy a közös vagyon terhére — a megszerzendő jószágrész érdekében — 200 000 forint kölcsön felvétele megtörténhessen, illetve gróf Károlyi Györgyöt, gróf Sztáray Albertet, gróf Eszterházy Mihályt és báró Bedekovich Lajost külön megbízták egyéb pénzforrások felkutatásával. Megegyeztek, hogy előreláthatóan a következő évben augusztus 1-jén Pozsonyban ül majd össze újra a családgyűlés, ahol az ügy érdekében mindenkinek vagy személyesen, vagy képviselő útján jelen kell lennie, hogy az egyezség létrejöjjön, a kölcsönpénz felvétele megtörténjen, és minden további szükséges intézkedésről gondoskodjanak. Az egyezség megtételénél külön figyelmet érdemelt, hogy a megszerzendő összeg az adósságok kifizetését fedezte volna, illetve ezenfelül további adósság nem terhelte volna a családtagokat. Mindemellett a család megbízta a zárlat ügyintézőjét, hogy értekezzen a következő gyűlésig a 36 MNL OL P 418. Fase. E f. 33-37. 1806. október 1./4., f. 50-58. 1808. március 18./1.,3. Fasc. MM. f. 127- 139. 1830. június 7./5. A Harruekem-örökösök közötti végső felosztást követően közös jószágként tartották meg a gyulai és a székudvari malmot, illetve a csorvási, a kis-apácai és a bélmegyeri pusztarészt. A malmokat később lebontották, így az említett pusztarészekre szűkült a Harruckern-örökösök közös vagyona, amit leginkább a közös költségek fedezésére tartottak fenn. 37 MNL OL P 418. A. I. Fase. LL. f. 364-369. A család Stockhammer-birtokrészeit a közös részekhez kapcsoltatta volna, továbbá az örökösök úgy vélték, hogy a közös vagyon hozama 130 000, illetve a mintegy 8000 holdból álló puszták 30 000 forinton felüli árendajövedelmet hoztak volna. Az adósságok tőkepénzeinek kifizetésére 15 000 forint jutott volna. Ezen számítás szerint tizenhat esztendő alatt kifizethető lett volna a kért összeg.
