Századok – 2016

2016 / 3. szám - MŰHELY - Vaderna Gábor: Menyegző a rendi költészetben a 19. század elején. Alexandra Pavlovna és József nádor, gróf Rhédey Lajos és Patay Zsuzsanna esküvőjének költészeti reprezentációja

764 VADERNA GÁBOR E narratív részt három ének követi, melyeket talán énekelve adtak elé' a lakodalom valamely pontján. Az első ének a lakosok öröme: öregek és vének énekelnek, rózsát szórnak az útra, s Echo felel a rím hívására. Tehát a korábbi vers zárásának képei vannak átdolgozva az első énekbe. A második ének Ve­­nust szólítja meg, itt — a vének és ifjak ellentéte mellé — „nagyok és kitsinyek” ellentéte kerül, ami szintén hagyományos toposza a nászdaloknak: a szerelem eltöröl minden társadalmi különbséget, s akkor is meg szokott jelenni, amikor szó sincsen ilyesféle különbségekről. S végül a harmadik dal magához a házas­sághoz szól, amennyiben Hymennek van címezve, aki rózsakoszorút helyez az ifjú pár fejére. A poéta végezetül egy újabb elemet dob be: tavasz és tél ellenté­tét. Csakhogy nála a házasság az örök tavasz ígéretét hordozza, s szemben Erőss már idézett költeményével, itt éppen az elmúlás ellenében hat (amennyi­ben az újdonsült házasok maguk is isteni magasságokba emelkednek). Zákány József még karrierje elején állt ekkortájt. Ha hihetünk Szinnyei József életrajzának112 (és miért ne tennénk?), akkor Zákány 1809-ben a kisúj­szállási gimnázium rektora volt, ám azt hamar otthagyta, s a Rhédey család házinevelője lett. Ez azért is érdekes, mert Rhédeynek nem volt más gyermeke, csak törvényen kívül született leánya, aki ekkor kisgyermek lévén kaphatott magántanárt. (Kissé szokatlan ugyan, hogy egy leány részére férfi nevelőt fo­gadnak, s meglehet, a gróf családja más tagjai számára is biztosította a magas színvonalú nevelést.) Megjegyzendő, hogy ezúttal is jó érzékkel választott em­bert: Zákány később a nagyváradi gimnázium igazgatója, majd a debreceni református kollégium professzora lett, aki kiválóan tudott németül, franciául és latinul is. Mindenesetre Zákány feltehetően az esküvő idején éppen Rhédey szolgálatában állt, így magától értetődik, hogy e feladatra is bevethetőnek bi­zonyult. (Zákánynak amúgy ez az egyetlen költeménye maradt fenn, nem a versírás volt hát tevékenységének fő profilja.) Még talán az is megkockáztatha­tó, hogy a kollégiummal való nem is oly régi és később is szoros kapcsolatának köszönhetően ő nyerte meg a korábbi diákot, Szoboszlai Papot Rhédey számára. Zákány az esküvőre írott rövid versében113 hűséges marad egykori kenyéradójá­hoz: hat versszakban kizárólag Rhédey érdemeit sorolja fel (nem erényeit, ha­nem karrierjének fontosabb eredményeit), hogy aztán két szakaszban sok bol­dogságot kívánjon. És végül a debreceni diákok állítottak össze egy kiadványt,114 amelyben hat diák írt rövid verseket az alkalmat ünneplendő. Ezek közül kettő latin, a többi magyar nyelvű. Van itt chronosticon (Budai Andrástól), a helyek ünnepét elbeszélő latin óda (Kovács Benjámin), latin nyelvű epithalamium, amelyben Hymen segíti elő a frigy létrejöttét (Ungi Márton), egy ehhez hasonló magyar nyelvű (Pap Gábor), a Venus segítségét feldolgozó magyar szöveg (Madarász 112 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIV. Bp. 1914. 1716—1717. 113 Zákány Jó’sef: Méltóságos gróf Rhédei Lajos úr [...] és Bai Patai Susánna kis-aszszony’ ó' nagyságok’ házassági egybekelések’ alkalmatosságára. Nagy-Várad 1813. (OSZK Any 1813 4°) 114 Carmina epithalamica quibus illustrissimo domino comiti Ludovico Rhedei de Kis-Rhé­­de [...] conjugium cum lectissima nobilissimaque virgine spectabili ac generose domina Susanna Patai de Báj faustis auspiciis initum juventus studiosa Collegii Helv. Conf. Debreczini 1813. (OSZK Any 1813 4°)

Next

/
Oldalképek
Tartalom